Írástechnika – Hogyan kezdjünk el egy regényt? – 3.

…avagy a “Felbujtó esemény” fontossága

Ez a bejegyzés tulajdonképpen a “Hogyan kezdjünk el egy regényt?” cikksorozat harmadik része lenne, viszont rájöttem, hogy a “felbujtó eseményről” és annak jelentőségéről írhatnék egy hosszabb cikket, így ezt az utolsó pontot mindenképpen egy külön részben akartam kifejteni.

Ha az eleje is érdekel, az első két cikket itt találod:

Írástechnika – Hogyan kezdjünk el egy regényt? -1.

Írástechnika – Hogyan kezdjünk el egy regényt? – 2.

Szóval, maradjunk annyiban, hogy ez az igen hosszúra nyúlt cikkem 8. pontja.

8, A felbujtó esemény történjen akkor, amikor kell

Ha régebb óta követsz és olvasod a blogom, akkor 2017-ben te is találkozhattál azzal a cikkemmel, amit a cselekménydiagramról és annak használatáról írtam. Abban a cikkben jelenik meg először az a szó, hogy “felbujtó esemény”, és bár terveztem anno, hogy ennek a témának szentelek egy bejegyzést, de ez idáig az nem készült el. Viszont ennek a cikksorozatnak a születése kapcsán újból előkerült a téma.

A cselekménydiagramból sokfajta létezik, az általam is használt verzió Gustav Freytag német úriemberhez köthető, aki 1863-ban megjelenő könyvében taglalta a drámák helyes cselekményszerkezetét, amit egy piramis-struktúrában rajzolt fel:

A felbujtó esemény nem más, mint az a pont, ahol a történet kibillen a megszokott mederből, az az esemény, ami választásra kényszeríti a főhőst, és ahol minden mozgásba lendül.

A felbujtó esemény az expozíció, vagyis a regény kezdete, kor, helyszín, környezet és a szereplő(k) bemutatása után következik be (jó eséllyel). Jellemzően már a történet legelső fejezetében megjelenik – ajánlatos is hamar közölni az olvasóval, különben úgy fogja érezni, hogy a regény nem tart semerre. Ez egy olyan fordulópont a főhős számára, ami egész további életére hatással lesz.

A felbujtó eseménnyel kapcsolatban van pár tévhit, ezekről ejtenék pár szót:

1, A felbujtó esemény mindig az első dolog, ami a szereplővel történik

A felbujtó esemény nem törvényszerűen bukkan fel a legelső jelenetben, de már az első fejezetben érdemes jelezni, hogy valami komoly dolog van készülőben. Elképzelhető, hogy egy sor történés vezet oda vagy egy másik szereplővel való beszélgetés indítja el.

2, A felbujtó esemény tulajdonképpen egy horog

A két fogalom sokszor keveredik össze a kezdő írok fejében. A horog általában egy eszköz, hogy felhívjuk az olvasó figyelmét, esetleg olyan drámai hatást akarunk kelteni, ami egyik fejezetről a másikra terelik az olvasót. Horogból több is lehet a történet folyamán – érdemes a fejezetek vagy egyes nagyobb részek végére hagyni -, míg a felbujtó esemény valójában egy katalizátor (a főhős elindul az útján), ami a történet egészében jelen van.

A felbujtó esemény csak egy pillanat vagy nagyon rövid idő, és ezt általában csak egy jelenet erejéig tart, de hatása kitart a regény teljes egészében. Maga az esemény lehet pozitív és negatív is, attól függ, hogy ez valamilyen megoldandó problémát vagy bajt jelent a főhősnek, vagy valamilyen kalandra készül, ami pozitív irányban befolyásolja az életét.

A felbujtó események típusai

1.) Kalandra fel!

A kalandregényekben (és persze filmekben) megjelenő egyik legkedveltebb típus, amikor főhős valamilyen küldetés előtt áll, és egy külső felhívásra útnak indul. A felhívás gyakran történhet egy áldozat által (akit pl. foglyul ejtettek – Star Wars), egy mentor által (pl. A hobbit, amikor Gandalf arra kéri Bilbót, hogy tartson vele az útra a Magányos hegyhez), vagy egyenesen az antagonistától érkezik a felhívás.

2.) Egy ismerős / családtag elhalálozása

A kalandrahívás egyik alternatívája, amikor a főhős tudomására jut, hogy egy barátja vagy családtagja elhalálozik, és ez arra készteti a főszereplőt, hogy bosszút álljon vagy igazságot szolgáltasson. Ilyen felbujtó eseménnyel rendelkezik a Monte Cristo grófja, A rettenthetetlen vagy a Kill Bill.

3.) Új lehetőségek nyílnak

Hirtelen a főhősnek lehetősége adódik arra, amit mindig is akart, ám az út sosem könnyű, és túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen. Sokszor a főhős rájön a végén, hogy amire vágyott csak illúzió, vagy később már nem is szeretné annyira ezt az utat járni. Tipikus példái: Majdnem híres, Az ördög Pradat visel, Willy Wonka és a csokigyár

4.) Szerelem első látásra

Találkozol az igazival (vagy legalább is úgy tűnik, hogy az ég is egymásnak teremtett titeket), de rájössz, hogy a kapcsolatotok útját rengeteg akadály vagy külső körülmény nehezíti. Például: Rómeó és Júlia, Alkonyat, Micsoda nő, Szerelmünk lapjai, Bridget Jones naplója

5.) Amikor az életed a feje tetején táncol

Valamilyen információ birtokába jutsz, ami a teljes életedre hatással lesz, nem csak új kihívásokkal szembesülsz, de legalább annyiszor fel is sülsz. A főhős kikerül a komfortzónájából. Például: A neveletlen hercegnő naplója, Esőember.

6.) Egy új világ megismerése

A főhős eddigi élete teljesen átlagos, de kiderül, hogy létezik egy másik világ, ami előtte rejtve volt, és főhősünk igen fontos szerepet játszik a másik világ életében. Gyakran megjelenik a mágia és más természetfeletti erők, elemek. Példa: Narnia Krónikái, Harry Potter és a bölcsek köve, A minden6ó.

7. ) Elő a holttestekkel!

A legtöbb krimitörténet úgy indul, hogy felbukkan egy holttest vagy valamilyen más büntény történik, amit a főhősnek ki kell bogóznia. Például: Gyilkosság az Orient expresszen, Kakukkszó,  Jo Nesbø: Denevérember 

8.) Felkészülés egy fontos eseményre

A főszereplők általában valamilyen komoly megmérettetésre készülnek. Lehet az egy meghallgatás (Billie Elliot, Flashdance), vagy egy fontos mérkőzés (Emlékezz a Titánokra!, Rocky-sorozat), a lényeg, hogy az eseménynek nagy a tétje, amit a főhősnek meg kell ugrania.

9.) Kísértés

Ebben az esetben a jó és a rossz közötti egyensúlyról szóló erkölcsi történetekben a felbujtó esemény gyakran magában hordozza a főszereplő valamiféle kísértését, vágyát, amiről még saját maga is tudja, hogy helytelen, mégis az egész történet során őrlődik. Az olvasó sosem lehet elég biztos benne, hogy a főhős végül melyik oldalra áll. Például: Lolita, Faust, Amerikai szépség

Természetesen ezt még lehetne cifrázni, de a legtöbb történet ebbe a pár típusba beleillik.

A lényeg: a felbujtó esemény egy olyan ismeretlen világba, helyzetbe, szituációba torkollik, amit a főhős eddig nem ismert. Az ismert világ hirtelen nem az egyetlen.

Tweet

A láthatáron megcsillan az új lehetőségek vonzereje, ez pedig cselekvésre készteti a főhőst.

Hogyan írjunk jó felbujtó eseményt?

• Győződjünk meg arról, hogy a felbujtó esemény megfelel-e az írás műfajának, zsánerének
• Kerüljön elő már az írás legelején
• Az eseménynek meg kell zavarnia főszereplő eddigi életét
• Kérdéseket kell felvetnie az olvasó számára
• És sürgető érzést keltsen, amire a főhősnek azonnal reagálnia kell

Fitzgerald A nagy Gatsby című művében a felbujtó esemény csak a könyv negyedében következik be. Ekkor a regény elbeszélője először találkozik a címszereplővel, és megkezdődik az a kapcsolat, amely meghatározza a cselekmény menetét. Nos, bár ez egy szokatlanul hosszú idő, amíg felbukkan a felbujtó esemény, de tökéletesen megfelel a könyv témájának.

A nagy Gatsby narrátora nem Gatsby maga, hanem egy másik szereplő (Nick Carraway), aki Gatsby és szerelme, Daisy történetét meséli el. A könyv emellett arról szól, hogy a pénz, miként kápráztatja el az embereket, milyen hamis világ van a gazdagok körül, valamint a címadó Jay Gatsby titokzatos természetéről.

Nick megbízhatatlan elbeszélő, hiszen őt lenyűgözi Gatsby életstílusa, csodálja, mennyien szeretik. Hamisan csillogó világ ez. Minden nap legfontosabb kihívása, hogy valamivel agyonüssék az időt. A könyv témája és műfaja diktálta a felbujtó esemény késői időpontját és jellegét, ezért teljességel megbocsátható.

Stephen King Tortúra című regényében a felbujtó esemény szinte azonnal bekerül az első oldalakba. A történet hőse, Paul Sheldon felébred egy autóbaleset után Annie Wilkes távoli, vidéki házában, majd rájön, hogy nem tudja mozgatni a lábát, és hogy tulajdonképpen csapdába esett kiszolgáltatott helyzete miatt. Ha a felbujtó esemény később következik be, az olvasó unatkozni fog, és hajlamos letenni a könyvet.

Ezzel szemben a Juno című filmben a felbujtó esemény már jóval a film kezdete előtt megtörtént. Juno, a 16 éves gimnazista teherbe esett legjobb barátjától, Bleekertől. Itt a felbujtó esemény maga a terhesség kiderülése, és az egész sztori arról szól, Juno hogyan képes ilyen fiatalon megbirkózni ezzel az új “állapottal”. A lány először abortuszon gondolkodik, de aztán mégis az örökbeadásnál marad, remélve, hogy ezzel egy olyan párnak segíthet, akiknek nem lehet gyereke.

Hogyan történhet a felbujtó esemény a sztori megkezdése előtt?

Korábban azt írtam, hogy a felbujtó esemény segítségével egy “új világ” nyílik meg a főszereplő előtt. Juno esetében a terhesség ismeretlenjét próbálja saját maga felfedezni, és saját világába építeni. Juno még gimnazista és iskolába jár a terhessége végéig, megpróbál alkalmazkodni a változásokhoz, mindamellett, hogy régi életét éli.

Akkor jó, ha az olvasóban kérdés merül fel

A felbujtó esemény bemutatja a történet központi problémáját, és ezzel egyidejűleg az olvasóban kérdéseket vet fel. Hogyan kezeli Juno a terhességet? Mit fog megtudni Nick a titokzatos Gatsbyről? Mi fog történni Peter Parkerrel most, hogy a radioaktív pókcsípés következtében új képességekre tett szert? Mihez kezd Harry Potter a varázslók világában? Vajon Katniss Everdeen helytáll a viadalon?

Nő a feszültség, sürget az idő

A felbujtó esemény elindítja a ketyegő órát – az ismert világ szétesik, az ismeretlen pedig egyre csak közeledik. Az egyik talán legjobb szállóige, ami ide illik: Közeleg a tél. A Trónok harcában elhangzó mondat mindenki fülében ott cseng, már rögtön az első évadban megjelenik – az első epizód is ezt a címet kapta. Nem csak a Stark-ház jelmondata ez, hanem jelzi a néző számára, hogy északről valami fenyegetettség érkezik, amire idejében fel kell készülni. A Winter is coming beleépült a popkultúrába is, rengeteg mém született belőle. Íróként olyan szemmel is érdemes megvizsgálni, hogy egyfajta felbujtó eseményként is szolgál, hiszen a jelmondat jelen van szinte az összes évadban, előrevezeti a záróévad várható nagy csatáját a Mások és a Hét Királyság között.

A felbujtó eseménynek köszönhetően az olvasónak éreznie kell, hogy a felszültség fokozódik és a főhős döntés előtt áll: most kell lépnie.

Tweet

Az éhezők viadalában a felbujtó esemény, amikor Prim nevét kisorsolják a viadalra. Katniss-nek azonnal döntenie kell, hiszen húga élete a tét. Katniss önként jelentkezik helyette, különben félő, hogy Prim elesik a viadalon.

A Harry Potter és a bölcsek kövében igaz, nem rögtön az első fejezetben jelenik meg a felbujtó esemény, de már jóval korábban érezzük, hogy valami nem stimmel. Harry nem érzi magát jól Dursley-éknél, sajnáljuk hányatott sorsa miatt, és az állatkertben történt incidens után tudjuk, hogy valami fura dolog van készülőben. Az igazi felbujtó esemény, amikor Harry találkozik Hagriddal, aki átnyújtja a fiúnak a Roxfortból érkező levelet. Harry pedig egyetlen perc alatt dönt a sorsáról: igenis Hagriddel tart, hátrahagyva korábbi, hazugságokkal teli életét.

A cikk rémesen hosszúra sikerült, de szerettem volna, hogyha részletesen is körbejárjuk a témát. Ha ezeket a pontokat végigveszed és megvizsgálod az írásodat, feltérképezheted, mi az, amin javítani kellene, egészen biztosan nem lesz baj.

Ha mégis elakadnál valamiben, ne feledd: nem szégyen segítséget kérni. 🙂

---

Egyéb források:

Inciting Incident: Definition, Examples, Types, and How to Start a Story Right

Inciting incident: Definition, tips and examples

https://www.studiobinder.com/blog/inciting-incident-examples/

---