Írástechnika – 5 tipp, hogyan írj szuper urban fantasy-t

Egy előző cikkemben már megismerhettük az urban fantasy zsánert, ha esetleg erről még olvasnál, akkor itt megtalálod a cikket:

Írástechnika – Urban fantasy-t írnál? Minden, amit tudnod kell róla

Az urban fantasy manapság az egyik legnépszerűbb zsáner, olyan írók alkotnak ebben, mint Patricia Briggs, Cassandra Clare vagy Neil Gaiman. A pontos definíciót és néhány fontosabb alkotóelemet már megismerhettetek előző cikkemben, most inkább beszéljünk arról, hogyan is írhatunk olyan szuper urban fantasy-t, ami megragadja az olvasó figyelmét.

1, Legyen ütős a setting

Az urban fantasy-k egyik legfontosabb eleme maga a helyszínválasztás, maga a város vagy környezet, ahol játszódik. Hiszen itt maga a helyszín is nagyon nagy hatással van a történetre, a szereplőkre, kerüljön az akár egy világvárosba, vagy egy eldugott kis lakóközösségbe.

Fontos, hogy még az írás megkezdése előtt vázoljuk fel, hogy történetünket milyen földrészen, országban, milyen nyelvterületen szeretnénk elhelyezni, milyen emberek, kultúra veszi körbe a szereplőket, hiszen ez mind hatással lesz nem csak a cselekményre, szereplőink útjára, de az egész setting kap egy egyedi, varázslatos hangulatot. Ne hagyatkozzunk arra a gondolatra, hogy az urban fantasy csakis valamely jól ismert világvárosban (pl, New Yorkban, Los Angelesben) működhet igazán. Számtalan olyan urban fantasy van a könyvpiacon, ami teljesen más settinget választott.

Vegyük például Anne Rice Interjú a vámpírral c. könyvét. Louis, a főszereplő Louisianában, a Mississippi folyó közelében élt családjával, később New Orleansban lakik, majd egészen Európáig, Párizsig utazhatunk vele.

Íme egy nagyon szép, élő leírás New Orleansról:

A régi francia város jó része már régen leégett, és az építőművészet akkoriban éppannyira spanyol jellegű volt, mint most, ami azt jelentette, hogy nagyon szűk utcákon ballagtunk át, ahol két egyfogatú kocsi sem fért el egymás mellett; meszelt falak és nagy kapuk mellett mentünk el, amelyek olyan lámpafényes édenkerteket tártak elénk a távolban, amilyen a mienk volt, ám mindegyik valamilyen ígéretet, valamilyen érzéki titkot rejtett magában. Nagy banánfák simogatták végig a belső udvarok teraszait, páfrány- és virágtömegek árasztották el a folyosó torkolatát. Fenn a sötétben, háttal a nyitott ajtóknak, emberek ültek az erkélyeken, csendes hangjukat, legyezőik mozgását alig lehetett észlelni a lágy folyami szellőben. A falakat oly sűrűn fedte a lilaakác és a golgotavirág, hogy testünkkel súroltuk, amint elhaladtunk mellettük, és néha itt vagy ott megálltunk, hogy leszakítsunk egy-egy fénylő rózsát vagy loncnak az indáját. A magas ablakokon keresztül gyertyafény játékát láttuk a domborművekben bővelkedő gipszmennyezeten, és nemegyszer kristályüveg csillárok szivárványos koszorúja is a szemünkbe tűnt. Időnként estélyi ruhás alak jelent meg a rácsnál, ékkövek csillogtak a nyakán, parfümjének buja illata a virágillatú levegőbe vegyült.

Később Párizsról eképpen olvashatunk:

…Párizs viszont külön világ volt, egész és önmagában teljes világ, amelyet a történelem mélyített és alakított; torony magasságú épületeivel, masszív katedrálisaival, impozáns sugárútjaival, ódon, kanyargós, középkori utcáival olyan hatalmasnak és elpusztíthatatlannak látszott a harmadik napóleoni korszakban, mint a természet maga. Mindent felölelt ő és boszorkányosan bohém népe, elárasztva a képtárakat, színházakat, kávéházakat – lángelméket, – szentséget, filozófiát és háborút, frivolságot és a legnemesebb művészetet hozva létre. Azt lehetett volna hinni, hogy ha rajta kívül az egész világ sötétségbe merül, minden, ami finom, ami szép, ami lényeges, az Párizsban a legpompásabb virágba borulhat. Még a fenséges fák is, amelyek pazar sátrat borítottak az utcák fölé, összhangban voltak Párizzsal – nem is beszélve a szépséges és tartózkodó Szajna hullámairól, amint átkígyózott a város szívén, úgyhogy a föld is, amelyet annyi vér és eszme formált, itt nem volt többé föld – Párizzsá lett.

Merítsünk ihletet a valós városi környezetből, hogy reális közeget teremtsünk: gondoljunk az épületekre, az utcaképre, az emberekre, a hangokra és az illatokra. A történet főszereplője Louis életére nagy hatást gyakorolt, hogy éppen Louisianában egy földbirtokos családban nőtt fel. A könyv narrátora meg is említi, hogy mivel jelentős időt francia nyelvterületen töltött, ez érezhető az akcentusán is.

Gondoljunk arra, hogy mennyi minden befolyásolhat, formálhat minket, hogyha egy adott területen, városban élünk. Például, aki vidéken megszokta, hogy reggel hajnalban a kakas kukorékol és vasárnaponként nem ritka, hogyha a szomszéd flexelésére, a kacsák hápogására, vagy trágyaszagra ébredünk, az a vidéki életet kedvelő embernek talán nem is tűnik fel, míg egy olyannak biztosan, aki valamelyik nagyvárosból költözik le és az első hétvégéjét friss lakosként tölti el a faluban. Ugyanez fordítva, a vidékieket biztosan nagyon zavarná, hogy a Nagykörúton nem tud aludni a 4-6-s villamos, a folyton elzúgó mentőautók és a részeg angol vagy holland fiatalok zsivajgásától.

Nekem általában könnyebbséget szokott jelenteni, hogy egy helyszínválasztás után jelentős időt tölthetek a hely megismerésével, hiszen fontos, hogy úgy ismerjem az adott területet, mintha mindig is ott laktam volna a szereplőimmel. Így is kell megírnunk a történetet, az olvasó ezt várja el tőlünk, hogy csepp kétsége se legyen afelől, hogy töviről hegyire ismerjük az általunk használt helyszíneket. Persze, ez nem könnyű akkor, hogyha valamilyen külföldi helyszínt választ az ember, hiszen nem sok embernek van lehetősége elutazni az adott országba.

Szerencsére, a többieknek ott az internet! Én még általában olyan részletességig is elmegyek, hogyha keresek egy bárt vagy élelmiszerüzletet, ahol éppen játszódni fog egy jelenet, akkor a Google Maps és Street view segítségével keresek egy olyan objektumot, ami akár megfelelhetne erre a célra. Sokkal könnyebb utána leírni, amit látok, magát az épületet, a vásárlókat, a pénztárost, hogy mit látok az ablakból, a parkolót.

Természetesen nem mindenki használja ezt a módszert, és ha inkább szabadabban szeretnél mozogni, akkor akár kitalált városba, helyszínre is teheted a történetet, ahol te szabod meg a szabályokat, te alakítod ki a lakóközösségeket, szomszédokat, látnivalókat. Sokan élnek ezzel a módszerrel is, csak tudni kell még ennek ellenére is élővé varázsolni az adott helyszínt.

2, Egyensúly a mágia / természetfeletti és a valóság között

Az urban fantasy írások esetében a mágia, a természetfeletti világ és azok lakói egymás mellett léteznek azzal a világgal, amit mondjuk mi is ismerünk. A kettő jól elfér egymás mellett, esetleg kiegészítik egymást. Az urban fantasy annyiban más pl. a high fantasy írások, hogy míg ott minden lakó tudatában van a természetfelettivel, mágiával és misztikus lényekkel (vagy szorosan egymás között élnek) – mint A Gyűrűk urában vagy A hobbitban -, addig urban fantasy esetében csak bizonyos szakavatottak, arra méltóak találkozhatnak a misztikus világgal.

C.S. Lewis Narnia krónikák történetében a négy testvér – Peter, Susan, Edmund és Lucy – egy ruhásszekrényen keresztül jutnak el a csodás Narniába, ahol mindenféle beszélő állat, faunok, kentaurok, sárkányok élnek. Lev Grossman A varázslók című regénye bár Brooklyn-ból indul, végül eljuthatunk egy Fillory nevű varázslatos helyre, ahová csak mágikus képességekkel rendelkező fiatalok kaphatnak meghívást. J. L. Armentrout Luxen sorozata Nyugat-Virginiában, egy apró településen, Kettermanben játszódik, aminek még maga a főszereplő Katy sem igazán örül, hogy oda költöznek. Aztán később kiderül, hogy Katy szomszédai bizony Fényemberek.

A saját világunkat – a halandók világát – bár jól ismerjük, legalább ennyire jól kell ismernünk az általunk kitalált természetfeletti világot is. Gondolnunk kell arra, hogy milyen következményekkel járna, ha két ellenséges fajt – mondjuk a vámpírokat és vérfarkasokat – összeeresztenénk. Ki kell találnunk az egész társadalmat, a természetfeletti világ (vagy adott esetben világok) kultúráját, az egyes természetfeletti lények értékrendjét, hierarchiát, hogy ki vagy kik vezetik a társadalmat, az egyes polgárok milyen jogokat kapnak. Vannak-e olyan természetfeletti lények, akik alsóbbrendűek (pl. a Harry Potterben a házimanók), vagy magasabb rendűek a többinél?

Fontos dolog a következetesség és bizonyos korlátozások bevezetése. Biztosítanunk kell, hogy a mágia használata hihető legyen, és mindenképpen kell egy szabályrendszer, amit a természetfeletti világ vezetése megpróbál betartatni. Mint a Harry Potterben, hogy a roxforti diákok az iskolán kívül vagy a muglik előtt nem varázsolhatnak. Nem tehetjük a mágiát mindenhatóvá, nem használhatja azt akárki, mert különben logikátlan lesz az egész világfelépítés. Egy korlátok nélküli világban a karaktereid bármit megtehetnének anélkül, hogy nehézségekbe ütköznének, éppen ezért nem lenne sztori sem.

3, Király akciójelenetek

Az urban fantasy nem fukarkodik az akciójelenetekben sem, nem hiányozhatnak belőle a véres összecsapások, nagy háborúk sem. Ahogy a legtöbb urban fantasy-nál így van, két szemközt álló (vagy akár több) nép háborúját is láthatjuk (A végzet ereklyéi, Narnia Krónikái), vagy csak néhány természetfeletti lény viszályát (Luxen-sorozat).

Az izgalom és a történet előremozdítása mellett az akciójelenetek remek lehetőséget kínálnak a konfliktusok és feszültségek feltárására és a karakterek fejlesztésére is. Természetesen szükség lesz csendesebb pillanatokra a pörgős jelenetek között, hogy egyensúlyba hozzuk a dolgokat, és hagyjuk, hogy az olvasó (és szereplők) fellélegezzenek egy kicsit. De az akció az urban fantasy történetek egyik leggyakoribb eleme, és az olvasók el is várják.

Gondoljunk csak Anita Blake történeteire:

Végre összegyűjtöttem a tűzerőt, becéloztam a rossz kistigrist, aki ezt a pillanatot választotta, hogy jól hozzám vágja Jasont. Olyan erővel kaptam telibe, hogy csak a fegyvert sikerült félrekapnom, nehogy belelőjek, a becsapódást már nem tudtam tompítani. Ültem a földön Jason vérző teste alatt, és igyekeztem visszatalálni a gondolatmenethez. A vére az arcomba bugyogott, mire a farkasom új erőre kapott odabenn. Felettem fehér villanás, a periférikus látásommal leginkább hegyomlásnak észleltem, pedig a pisztolyomat máris karmos kéz csavarta ki a kezemből, és ugyanazzal a lendülettel Jason torkának ugrott volna.

4, Kerüld a kliséket

Hány olyan urban fantasy történetet tudunk felsorolni, hol a szereplők valamilyen szerelemi háromszögbe keverednek? És olyat, ahol nem egyszer ezek a szereplők más-más természetfeletti közösség tagjai? Vannak sajnos bizonyos klisék, amiket már annyira elhasználtak az előttünk járó írók, hogy talán nem is érdemes ilyen szálon elindulni – vagy csak nagyon ritka esetben ajánlott.

Említenénk néhány ilyet:

• a főhősnő, aki azt gondolja magáról, hogy átlagos, vagy kifejezetten csúnya. Ennek ellenére az ellenkező nem számos tagját maga köré vonja és egyszerre többen is harcolnak a kegyeiért, vagy mások szerint nem is olyan csúnya, mint gondolja
• ezzel szemben akadnak olyan főszereplők, akik igenis tudatában vannak, hogy milyen szépek, ellenállhatatlanok, és ezt kihasználva próbálják elcsavarni a férfiak fejét
• ugyanilyen klisének számít, hogy a természetfeletti erővel rendelkező rossz fiú már-már megközelíthetetlen, bunkó stílust vesz fel a főszereplőnkkel, vagy halálra idegesítik egymást. A pasasról lerí, hogy minél jobb lenne elkerülni, de szerencsétlen hősnőnk csak azért is belehabarodik, és oly módon vonzónak találja a pasast körülvevő titokzatosságot, sötétséget, megközelíthetetlenséget, hogy csak azért is keresi a kontaktust vele, hogy minél inkább bebizonyítsa, a pasas nem is olyan veszélyes.
• akadnak olyanok a történet folyamán, akik nem ismerik el a természetfeletti lények vagy a mágia létezését és ezt nem restek hangoztatni. Igaz, hogy egy egyszerű ember számára nehéz elfogadni a természetfeletti világ létezését, de ha bizonyítékok vannak rá, akkor miért ne létezne?
• vámpírok és vérfarkasok, akik nem a saját fajtájukat keresik, hanem szerelmüket halandók közül választják
• a bajba jutott lány esete. A főhős híján van minden rendkívüli képességnek, és csak egy arra rátermett, természetfeletti lény vagy varázserővel rendelkező férfi tudja kiszabadítani szorult helyzetéből.

5, Gondolkodj sorozatban

Az urban fantasy olvasók előszeretettel kötelezik el magukat sorozatok mellett. Gondolj csak bele, egy 300-400 oldalas könyv igen kevés lenne arra, hogy a teljes sztorit megismerjük, főleg, hogyha a világunkat több faj is benépesíti. Persze vannak ellenpéldák is, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb író urban fantasy esetében többrészes regénysorozatban gondolkodik. A jó hír, hogy az olvasók is szeretik kezükbe venni a folytatásokat, hogy kedves karaktereikről további kalandokat olvassanak. A könyvsorozat ötlete sok esetben vonzóbb lehet például a kiadók számára is, akiknek egy könyvsorozat megjelentetése potenciálisan több bevételt jelenthet.

források: https://writersedit.com/fiction-writing/5-simple-tips-for-writing-awesome-urban-fantasy/

How to Write Urban Fantasy – A 101 Guide for Beginners

---