Könyves Receptek – Török csemege (Narnia Krónikái 1.) – Írásról, inspirációról, könyvekről

Az idősebb korosztály még biztos emlékszik azokra vásárokra és búcsúkra, ahol a különböző édességstandokon ezerféle színes gumicukrot, kókusztekercset, aszalt gyümölcsöket és mindenféle egzotikus, zamatos nyalánkságot árusították a kofák. Nos, a török csemege is egy ilyen édesség, amit manapság a fiatalok nem biztos, hogy ismernek.

A török csemege, azaz lokum (angolul turkish delight) keményítőből és cukorból készült édesség, amit különböző aromák és színezék hozzáadásával készítenek el. Az állaga eléggé olyan, mint a zselés szaloncukor belsejében lévő zselécukor, de általában nagyobb kockákra vágják és jól megporcukrozzák.

A Narnia krónikáinak első részében, Az Oroszlán, a Boszorkány és a Különös ruhásszekrény-ben is megjelenik ez az édesség, amikor Edmund először megy át a ruhás szekrényen és Narnia hófödte erdejében bolyongva belebotlik a Fehér Boszorkányba. A boszorkány a hintójába ülteti Edmundot és megkérdezi tőle, hogy mire vágyik. Sajnos a magyar verzióban egészen máshogy fordították az édességet, de azért ideteszem a vonatkozó részt:

- Olyan unalmas inni és nem enni - nyájaskodott a királynő. - Mit szeretnél enni a legjobban?
- Csodatortát, fenség! - vágta rá Edmund.
 A királynő egy másik csöppet hullajtott a hóra és a következő pillanatban egy kör alakú doboz magasodott ott, átkötve egy ezüstösen csillogó zöld szalaggal. Kinyitotta. A legfinomabb csodatorta volt benne, puha és ízletes. Edmund eddig sohasem evett ilyen finomat.

Hozzávalók:

2 evőkanál zselatinpor
300 g víz
500 g kristálycukor
2 teáskanál vaníliaesszencia
1/2 teáskanál borkősav
2 db citrom kifacsart, átszűrt leve
4-5 csepp citromsárga ételszínezék
4 evőkanál porcukor
2 evőkanál kukoricakeményítő

Elkészítés:

1.) Egy lábasba öntjük a vizet, amibe beleszórjuk a zselatinport. Elkeverjük, majd hagyjuk, hogy a zselatin egy kicsit megduzzadjon.

2.) Ezután alacsony fokon tűzre tesszük és felolvasztjuk. Hozzáöntjük a kristálycukrot, és addig kevergetjük, míg jól feloldódik.

3.) Levesszük a tűzről, és ha keletkezett egy kis habja, akkor azt kis szűrővel lekanalazzuk róla.

4.) Belekeverjük a vaníliaesszenciát, a borkősavat, a citromlevet és az ételszínezéket.

5.) Előveszünk egy 24×24 cm-es edényt – én kerámiaedényt szoktam – , amit fóliával kibélelünk, majd hagyjuk szobahőmérsékleten megkötni. Ez kb. 3-4 óra alatt történik meg. Hűtőszekrénybe nem szabad betenni, hogy gyorsítsuk a folyamatot! Érdemes éjszakára bent hagyni a spajzban.

6.) Miután szépen megdermedt, vágjuk kockára és kukoricakeményítős-porcukros keverékben forgassuk meg. Egy szalvétával bélelt fémdobozban tárolhatjuk.

Én ezt a citromos verziót szoktam készíteni – ez a kedvencünk – viszont nagyon egyszerűen variálható más ízekben. Pl. narancslével (+narancs színű ételfesték), almalével (+zöld ételfesték), eperlével (+piros ételfesték) is készíthetjük. Csak a fantáziánk szab határt.