Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a szinopszis írása a könyvszakma legutálatosabb és legkellemetlenebb tényezője. Kérdezz meg csak egy írót, vagy aki valaha is megpróbált szinopszist írni! 🙂 Szörnyű… 🙂
Azt senki sem tudja, hogy milyen a jó szinopszis, nincsenek rögzített szabályok, hogy mennyi oldalnak kell lennie, miket kell tartalmaznia. A mostani összefoglalóból kaphatsz néhány tippet, hogy mit szabad és mit nem szabad elkövetni a szinopszis megírásakor.
Kezdőknek néhány szó a szinopszisról:
A szinopszis tulajdonképpen egy rövid áttekintő az írósodról, ami segítséget nyújt a kiadónak, hogy jobban megismerjék a könyvedet. Ez tulajdonképpen egy kivonat, amiben minden lényeges információt fel kell vázolnod a történetről. Hasznos a szinopszis megírása, mert ösztönöz a lényeglátásra, és te is átláthatod, ha valamilyen logikai hiba csúszott a kéziratba. A szinopszist rutinosabb írók előre elkészítik és a kísérőlevéllel együtt küldik a szerkesztőknek, akiknek nagy segítség már az elején kiszűrni az éretlen írásokat.
– Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a szinopszis nem vázlat. Sokan írnak úgy könyveket, hogy előtte készítenek egy vázlatot, egyrészt azért, hogy semmilyen általuk kigondolt jelenetet ne hagyjanak ki, másrészről, így kibukik, ha valamilyen rész vagy a végkifejlet logikátlan. A vázlat lehet jó kiindulási pont a szinopszis írásnál, de még véletlenül se küldjük el azt a kiadónak.
– A szinopszist érdemes ezzel a vázlattal indítanod, de kezdheted úgy is, hogy minden fejezetnek röviden leírod a tartalmát. Nem kellenek az apró részletek – pl. hogy a főhősünk kedvenc Nike cipőjében indult el szokásos reggeli futótávjára, amikor belebotlott élete szerelmébe. Elég azt megemlíteni, ami lényeges. Jelen esetben, hogy a főhős futás közben ütközött bele a Nagy Ő-be.
– Ha az egész történetet leírtad így, akkor jöhet a rövidítés. Igen! Tessék csak elővenni a piros ceruzát és a fölösleges részeket kihúzni. Ha a történet szempontjából érdektelen, hogy a főhősünk reggelente kávézni jár a munkahelye melletti presszóba és tulajdonképpen semmi sem történik, akkor kihúzható.
Lőrinczy Judit szavaival élve: “Borzasztó nehéz néhány ezer leütésben bemutatni egy akár 700 ezer karakteres történet lényegét. Pedig elvileg egy mondatban is össze kellene tudni foglalni, miről szól a regényünk. Ez az egy mondat pedig nem más, mint a premissza. Már csak azért is meg kell tudnunk fogalmazni, mert a szinopszis részben az írói ígéret, a regény központi kérdésének kibontása, ha úgy tetszik, de még nem valódi cselekményvázlat.”
– A szinopszisban mindent le kell írni a történetből, ami változást jelent, ha a főhős sorsdöntő ponthoz ér, konfliktusba keveredik, vagy ha valamilyen váratlan esemény tovább lendíti a történetet. Mindig csak a főcselekményszálat bontsuk ki és elejétől egészen a végéig ismertessük a történetet. A végét is le kell írnod, a csattanót is le kell lőnöd, nem szabad a szinopszisban függővéget hagyni, hiszen ez nem regény, hanem szigorúan tényszerű ismertető. Nem szabad vetíteni és köntörfalazni! Lehet, hogy elsőnek nagyon száraznak tűnhet, de ez pont így jó.
– Mindenképpen ismertessük a karaktereket. Itt a szerkesztő nem arra kíváncsi, hogy Joe-nak milyen színű haja és szeme van, hanem azokra az egyedi jellemvonásokra, amik érdekessé tehetik őt. Ennél a résznél ugyanis kiderül, hogy hihető és szerethető karaktereket hoztunk létre, akiért az olvasó körmét rágva izgul, vagy tipikus MarySue és GaryStu, unalmas karaktermásolatokat. (Ha valakinek nem lenne világos a MarySue/GaryStu kifejezés, akkor később bőven olvashat róla.)
– Jelezzük, hogy kinek a szemén keresztül látjuk az eseményeket. Ha E/1 személyben íródott, akkor jelöljük világosan, hogy ki a főszereplő, illetve azt is, ha több nézőpontos az írás.
– Ha E/1-ben írtuk az írást, akkor megengedett, hogy a szinopszis is így íródjon, de egyébként jelen időben és E/3 személyben célszerű írni.
– Annak ellenére, hogy a szinopszis unalmasnak és száraznak tűnik, meg kell csillogtatni benne írói tudásod. Igen, ez egy nehéz feladat, hogy a száraz szöveget, hogyan dobhatod fel, de éppen ezért kihívás. A szerkesztőnek lejön, mennyire választékosan írsz, milyen szavakat használsz, mekkora a szókincsed, és hogy átlátod-e a saját történeted vagy egy kész katyvasz az egész.
– Legyél logikus, ne ugrálj össze-vissza a cselekményben, különben a szerkesztő azt gondolhatja, hogy maga az írás is zavaros.
– Ha fantasy, sci-fi vagy történelmi regényt írtál, akkor mindenképpen szót kell ejteni a háttérvilágról. Mutasd be pár mondatban (maximum fél oldalban), hogy milyen a szereplőknek otthont adó világ, milyen korban játszódik stb. Ebben a részben is hamar kiderült, hogy az ötletek lopottak vagy nagyon hasonlít valamelyik jól ismert regényre. A kezdő írók nagyon gyakran éreznek motivációt egyes bestsellerek elolvasása után, hogy “márpedig ők is tudnak ilyet alkotni“, és ebből a felindulásból gyorsan összehoznak egy ahhoz hasonló történetet. Gondolok itt arra, hogy mennyi vámpíros könyv született az Alkonyat óta, illetve jelentősen megnőtt a varázslóvilág szerepe az ifjúsági irodalomban az elmúlt tíz évben. Ha írunk a világunkról, akkor magunk is rájöhetünk, hogy mi az, ami nagyon hasonlít más regényekre. Nem érdemes másokat másolni, sokkal nagyobbat domboríthatunk, ha saját világot alkotunk.
– Törekedj arra, hogy a szinopszis tömör legyen! Nincs pontos előírás, hogy mennyinek kell lennie, de 1-2 oldalnál ne legyen hosszabb. Alapvető formázásokat is figyelembe kell venned (mint a kézirat esetében). A szinopszis másfeles sortávolsággal, behúzott kezdősorokkal, 12-es Times New Roman betűstílusban íródjon.
Mint sok minden, a jó szinopszis írása is gyakorlást igényel, ezért nem árt, ha 2-3 másik verziót is írunk a regényünkhöz, így kiválaszthatjuk, ami legjobban sikerült. Mielőtt bárkinek is elküldenénk, mutassuk meg 1-2 ismerősnek, bétának.
Sok sikert hozzá! 🙂
____
🚀
Bátran oszd meg gondolataidat vagy kérdéseidet a hozzászólásokban!
Iratkozz fel, hogy értesítést küldhessek neked a friss bejegyzésekről.
Írásról, inspirációról, könyvekről 
Hozzászólás