Írástechnika – Hogyan használj popkulturális utalásokat a kéziratodban?

Ma is egy érdekes témával készültem nektek, ami igen megosztó még írók között is. Van, aki szeret a történeteiben elhelyezni popkulturális utalásokat, van, aki ódzkodik tőle. Adódhat-e olyan eset, amikor inkább mégis tartózkodni kellene tőle? Egyáltalán van-e erre valamilyen szabály vagy norma? Ezeket a témákat fogom körbejárni.

Először is tisztázzuk, hogy mit jelent a popkultúra szó. A popkultúra az angol popular culture szóból eredő magyarosított változat. A szakirodalomban sokszor tömegkultúraként emlegetik és általában a “magas kultúra” ellentéteként határozzák meg. A populáris kultúra és a modern tömegmédia fogalma manapság teljesen összekapcsolódik, ezáltal a legnagyobb popkult elemek sokkal könnyebben terjednek világszerte hála az internetnek és a tévének. Az a szó egyben jelenti és minden olyan dolog idetartozik, ami “népszerű”, amit széles rétegek ismernek, szeretnek, vagy éppen gyűlölnek. Nemcsak zenéről, tévéfilmekről van szó, hanem ugyanúgy a popkultúra részei a különböző bestseller könyvek, képregények (vagy ezek szereplői), filmsztárok és egyéb celebritások, híres filmrendezők, rajzfilm-karakterek, tévés személyiségek, ruha-, kocsi-, telefonmárkák, közösségi oldalak, de akár a mémek is.

Azt mindenképpen fontos leszögezni, hogy egy popkulturális utalásnak akkor van helye az írásban, hogyha az valamilyen hozzáadott értéket képvisel, és mindenképpen referál a történet helyszínére, a cselekményre, annak idejére, a szereplőkre vagy azok életmódjára. A popkulturális utalásokat kellőképpen kell megválogatni, nem mindegy, hogy mikor milyen utalásokat használunk.

1, Használjuk a popkulturális utalásokat támogató részletként

A popkulturális utalások használata nem tilos, de figyelni kell arra, hogy a megfelelő korszakhoz válasszuk őket. Ha jelenkorban játszódó young adult történetet írunk, akkor a Myspace vagy a Facebook említése nem számít különösen hippinek. Valószínűleg a Snapchat vagy a Tiktok említése sokkal jobb választás, különösképpen ha nem itthon, hanem angolszász területen játszódik a regényünk. Fontos, hogy mindig vizsgáljuk meg az adott korszakot, és annak megfelelően válasszuk ki az utalásokat. Lehet az egy éppen abban az évben megjelent zeneszám, hollywoodi film, hírességekkel kapcsolatos hivatkozások, ebben tulajdonképpen szabad kezünk van. Minden olyan utalás jöhet, amit az adott karakter korának, élethelyzetének, stílusának megfelelő lehet. Ha tizenévesekről van szó, akkor bátran használjunk olyan utalásokat, ami a kamaszokat foglalkoztathatja, de ha inkább idősebb korosztálynak szánjuk a könyvet, akkor érdemesebb olyat választani, amivel a 40-50-es korosztály jobban azonosulni fog.

Például: Az én szüleim biztosan nem ismernék Taylor Swift vagy Shawn Mendes nevét, de Prince, David Bowie vagy Freddie Mercury nevét igen. Ők nem a Futuramát vagy a South Parkot nézték, hanem a Futrinka utcát, esetleg a Frédi és Bénit. Az ő fiatalkorukban Alain Delon, Bud Spencer vagy Bridget Fonda volt népszerű, nem Jennifer Lawrence, Jason Statham vagy Dwayne Johnson.

Az Amerikai pszicho című könyv tele van ilyen utalásokkal. A főszereplő Patrick Bateman bankár, akinek életstílusához hozzátartozik, hogy szép és drága öltönyöket hord, kedveli a designer cuccokat. Érdekesség, hogy a könyvben összesen 36 ruha és egyéb márka neve van megemlítve, messze magasan az Armani vezet 57 megmelítéssel. De szintén kimagasló eredménnyel áll a második és harmadik helyen a Ralph Lauren (33) és a Rolex (26).*

(*Az adatok alapja az eredeti angol szöveg.)

Ez a rengeteg utalás hozzásegíti az olvasót, hogy jobban megismerje a karaktert, ezzel válik Bateman élővé. Patrick eltökélt célja, hogy sikeres, gazdag bankár legyen, ezért tökéletesen beleillik a szövegkörnyezetbe a rengeteg referencia, ennek köszönhetően megjelenik előttünk egy olyan fickó alakja, akinek sokat számít a külcsín és a különböző státuszszimbólumoknak minősülő tárgyak.

2, Válassz olyan utalásokat, amik kiállják az idő próbáját

A popkultúra gyorsan változik. Justin Bieber megemlítése az írásunkban nagyon lekorlátozhat minket időben. 2011-be még nagyon menő volt a kis kamasz, aki milliónyi lány szívét rabolta el, ma már szerintem inkább ciki róla beszélni. Britney Spears karrierje nagyon instabil, bár régen adott ki jó zenéket, mára minden csak arról szól, hogy gyerekei és még saját maga is a szülei gyámsága alatt áll, annyira kiszámíthatatlan a viselkedése. Adam Sandler, Patrick Wilson, és Keanu Reeves ma nagyon sikeres művészek, de ki tudja, húsz év múlva mi lesz ezekkel az ikonokkal?

Frank Sinatra a tizenévesek bálványa volt az 50-es években, a mai fiatalok szerintem azt sem tudják, kicsoda. Bill Cosby ikonikus afro-amerikai komikus, akit nemrég szexuális bűncselekmény miatt börtönbe zártak. Bizonyos ismert márkák, mint az Adidas, a Nike, Chanel, Coca-cola, az Apple talán örökre fennmaradnak, de a Jordach vagy a Sassoon ma már senkinek nem mond semmit.

Az imént felsorolt márkák miért mások? Mert időtállóak. A Coca-cola brand 1886 óta töretlenül az egyik legnépszerűbb üdítőital gyártója, szinte egybeforrt a név a termékkel. Ha valaki meghallja azt a szót, hogy “kóla”, egészen biztosan a piros Coca logó fog felvillanni az agyában. Ugyanez angolszász területen a Klennex (papírzsebkendő gyártó) vagy a Hoover (porszívó márka), itt a brand vagy gyártó neve alakult át főnévvé. De jó példa még itthon a “Szilvia” (háztartási papírtörlő) vagy a “rágugliztam” kifejezés.

Nem lehet tudni, hogy egy jelenlegi popszenzációra emlékezni fognak-e egy évtized múlva az emberek. Igyekezzünk olyan utalásokat választani, amik ikonikusak és széles körben ismertek, még akkor is, hogyha régebbi ikonokról, márkákról van szó.

Van egy nagyon jó példám erre: találkoztam már külföldi Wattpad sztoriban olyan leírással, hogy a főszereplőnek Justin Bieber-frizurája volt. Miért működik mégis? A Wattpadet főként a fiatalok használják (bár nem vitatott, hogy Amerikában sokkal népszerűbb az idősek körében is). A Wattpad olvasói valószínűleg pontosan tudják, hogy ki az a Bieber, viszont ha ugyanezt a leírást már egy NA vagy felnőtteknek szóló könyvben látnánk, nem biztos, hogy megállja a helyét. Viszont elárulok egy titkot: Bieber sérója sem véletlen volt ilyen. A gombafrizurát, amivel Bieber megjelent a nagyközönség előtt már sokkal előbb divatba hozta egy zenekar. Ki tudja melyik? Igen, a Beatles-ről van szó, akik a 60-as években tűntek fel az ikonikus gombafruzirával, amit széles körben Beatles-fruziraként ismernek, a mai napig így emlegetik.

3, Csak akkor, ha szükséges

Ne akarjunk csak azért használni egy utalást, mert az menő. Használjuk azért, mert segíti az olvasót azonosulni a szereplővel. Szimpatikusnak találjuk-e Rory és Lorelai Gilmore-t, amiért ilyen sok popkult utalást emlegetnek fel a sorozatban? Elárulom, a válasz igen, sok néző azonosult a két karakterrel és azok zenei, filmes vagy könyves ízlésével. A sorozat arról híresült el, hogy rengeteg hivatkozás található meg benne, érdemes végignézni, milyen tökéletesen használják ki a lehetőséget.

Ne feledjük, a dolog visszájára is elsülhet. Például, ha megemlítjük a könyvben, hogy az egyik főszereplő kedvenc kávézója a Starbucks, akkor nem biztos, hogy minden olvasóban ugyanolyan érzést fog kiváltani. Lehet, hogy ez valakiben negatív érzést fog szülni, míg másokban pont pozitívat.

Rizikós olyan utalásokat választani, amit nem mindenki ért majd. Ha az egyik szereplőd rajong a heavy metal bandákért vagy a 40-es évek amerikai jazz számait szereti, akkor nem biztos, hogy mindenki otthon lesz a témában. Ha nem értik az olvasók az utalásokat – vagy nem ismerik a márkaneveket, zenekarokat, nem látták a filmeket, akkor valószínűleg eltávolodnak a történettől.

Kedvenc sztorim a hazai piacról, ami egyébként megbotránkoztatott sok olvasót, és rengeteg online média is lehozta ugyanabban a témában a saját cikkét: mégpedig A szürke ötven árnyalatában megjelenő “Oroszlánkirály” (Kings of Leon) megjelenése. A fordító Tótisz András egyébként sosem nyilatkozott egyértelműen és ugyanúgy, látszott, hogy nem tetszik neki, amiért az online médiumok előszeretettel húzták rá a vizes lepedőt. A sztori annyi, hogy Christian Grey, a A szürke ötven árnyalata egyik főszereplője, szívesen hallgatta a Kings of Leon nevű zenekart. A Kings of Leon egyébként 1999 óta aktív rock együttes Nashville-ből, szerintem itthon is ismertek a számaik. Ennek ellenére a fordító úgy gondolta, hogy mivel ő sosem hallott a zenekarról egészen egyszerűen a Kings of Leonból Oroszlánykirályt kreál, hiszen azt a magyar (főként női) olvasók biztosan ismerik.

Megértem egyébként miért volt ekkora felháborodás, de azt nem, hogy egy szerkesztő vagy legalább egy hozzáértő kiadói alkalmazott, hogyan engedhette megjelenni ilyen formában. Igaz, hogy a zenekar itthon talán nem olyan népszerű, mint külföldön, ennek ellenére ez a húzás pont az ellenkezőjét érte el azoknál, akik vagy ismerték az eredeti angol szöveget vagy tudomásukra jutott a sztori. Elképzelhető, hogy az volt a kiadói döntés mögött, hogy A szürke ötven árnyalatát amúgy is egy anyuci-pornónak szánták, és hirtelen nagy port kavart itthon (is), és olyan családanyákhoz, nagymamákhoz jutott el, akik egyébként sosem olvasnak ilyen könyvet (de nagy valószínűséggel az Oroszlánkirályt pontosan ismerik a porontyoknak, unokáknak köszönhetően), de szerintem akkor is cikisen sült el a dolog.

4, Klasszikusokkal nem lőhetsz bakot

Mitől klasszikus egy klasszikus?

A Könyves blogon megjelent erről egy tök jó cikk, ebből fogok szemezgetni néhány pontot:

A klasszikus az a könyv, amely sosem merül ki abban, amit mondani tud olvasójának.

A ’saját’ klasszikusod az a könyv, amelynek hatásától nem tudsz szabadulni, és amelyhez mérve, vagy amivel szemben meghatározhatod önmagad.

A klasszikus mű maga is megmarad a háttérben háttérzajként, akkor is, ha a jelen épp tökéletesen összeegyeztethetetlen vele.

Ha klasszikusokat említünk meg a könyvükben (ne csak könyvekre, hanem filmekre, zenékre, celebritásokra is gondoljunk), akkor nem lőhetünk nagyon mellé, hiszen azért hívjuk ezeket klasszikusoknak, mert széles körben elterjedt, nagy hírnévnek örvendő, sokak által szeretett, kedvelt dolgokról, személyekről van szó. Amikor egy írásban megemlítjük Shakespeare-t, Orwellt, Jane Austent, Scherlock Holmest, az ABBA-t, Audrey Hepburnt, akkor biztosan lehetünk benne, hogy az olvasók 98%-a ismerni fogja ezeket az utalásokat, így könnyebb az olvasott szöveggel azonosulniuk, ráadásul ezek egyben időtálló utalások is, hiszen nagy valószínűségel még 20-30 évvel később is tanítani fogják Shakespeare vagy Orwell műveit az iskolákban. Az olyan kultsztárok, mint James Dean, David Bowie, Michael Jackson vagy Prince pedig akármennyire is legyenek megosztó celebritások, nagy valószínűséggel nevüket még jó sokáig emlegetni fogják az emberek.

Források:
McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete.  Budapest, Osiris.

https://www.instituteforwriters.com/weaving-pop-culture-into-your-writing

https://www.masterclass.com/articles/how-to-use-pop-culture-references-in-your-writing

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: