Könyvkritika – Slammed – Szívcsapás

Régóta nem olvastam már Könyvmolyképzős könyvet, és mivel a mostani történet már nagyon izgatott, elérkezett az ideje, hogy bevessem magam a slam poetry világába.

Colleen Hoover – Slammed – Szívcsapás

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ
Oldalak száma: 296
Kiadás éve: 2014
Sorozat: VÖRÖS PÖTTYÖS KÖNYVEK

Apja váratlan halála után a 18 éves Layken lesz édesanyja és öccse legnagyobb támasza. Bár kívülről erősnek tűnik, valójában teljesen összetörik. Ekkor lép be életébe az új szomszéd, a 21 éves, jóképű Will, akinek a slam költészet iránti szenvedélye őt is magával ragadja. Bár az első pillanattól fogva közel kerülnek egymáshoz, egy szörnyű felfedezés már az első csodálatos randevú után kettejük közé áll. Mindennapi találkozásaik onnantól fogva fájdalmassá válnak. Küzdenek az egymás iránti vonzalmuk ellen, és szenvednek az őket szétszakító erők miatt. Csupán a költészet révén tudják őszintén kifejezni érzéseiket egymás iránt, és elképzelni egy olyan jövőt, amelyben a szerelem ünnep, és nem fájdalom.

Már a fülszöveg elolvasása után el voltam ragadtatva a könyvtől. Igaz, hogy az eleje elég sablonosan kezdődik: az apa meghal, az anya úgy dönt, hogy másik városba költözik a család, Layken és testvére új iskolába iratkozik. Meg vagyok győződve róla, hogy kellenek az ilyen történetek, hiszen hogyan máshogyan kerülhetnének a szereplők új helyzetekbe, ha nem váltanak lakóhelyet? Én nem tudom megunni ezt a kezdést. 🙂

Szóval Layken, az öccse, Kel és az édesanyjuk új városba költöznek, egy teljesen másik államba, ahol senkit sem ismernek. Kel megoldja a dolgot, mert rögtön a megérkezésük után meglátja a vele egyidős szomszéd kis srácot és játszani kezdenek. A szomszéd kis sráchoz egy huszonegy éves Will nevű báty is tartozik, ő neveli egyedül az öccsét, Cauldert. Will és Layken között rögtön elkezdődik valami, egy kicsit talán gyorsan is 🙂 Will randira hívja Laykent, elviszi őt egy slam estre, ami fontos részét teszi ki Will életének. Az előadáson Layken és Will összemelegszik, Layken pedig végre kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy új életet kell kezdenie.

Azonban az első iskolai napon váratlan fordulat következik: kiderül, hogy Layken arra az órára jár, amit Will, mint tanársegéd tart. Egy félreértés következtében Layken kénytelen maradni Will óráján és mivel Will jövője ettől az állástól függ, ezért szakítani kényszerül Laykennel. Akármennyire is próbálják elkerülni egymást és folytatni az életüket, minduntalan egymásba botlanak és a történet egyre csak bonyolódik. Mindezek mellett Layken családjában újabb titkok derülnek ki, nem csak az apjával, de anyjával kapcsolatban is.

Mindazok mellett, hogy egy kicsit gyorsnak éreztem Will és Layken ragaszkodását, egy nagyon szerethető és élvezhető történet. Eddig nem ismertem a slam poetry-t – igaz hallottam már róla, de még egyetlen egy költeményt sem olvastam – ezért ez teljesen új terület számomra, amit gyorsan meg is kedveltem.

Layken karaktere tetszett, nem az a tipikus nyávogós lány, hanem erős, határozott, aki megpróbálja egyben tartani a családját és maximálisan támogatja édesanyját, amikor kiderül róla, hogy rákos. Kel és Caulder is nagy forma, az egyik kedvenc részeim közé tartozik, amikor Kel fordított napot tart és ezért mindent fordítva mond, illetve fordítva kéri a feltétet a pizzájára. Az is igazán aranyos, amikor a két srác Halloweenkor rákos tüdőnek akar öltözni és meg is nyerik az iskolai jelmezversenyt. 🙂

A másik kedvenc karakterem egyértelműen Eddie, aki rengeteg nevelőszülőt és testvért elfogyasztott, de még sem rendítette meg, hogy ennyiszer dobták vissza az államnak, hanem képes mosolyogva, boldogan tekinteni a világra. Megkönnyeztem a részeket, amikor Eddie születésnapját tartották.

A történet vége csak félig happy end, de nem kell szomorkodnunk, mert a sorozatnak van még két folytatása, ami hamarosan szintén megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál. A borító jó választás, nagyon tetszik, a külföldi változatok is szépek. 🙂 A két főszereplő egy kicsit a Narancsvidékre emlékeztetett, a két főszereplő családnak ott is Cohen és Cooper a vezetékneve. De sebaj. 🙂

Kedvenc idézetek:

A hazugság súlya mélyre húz, követ téged, bármerre jutsz, mert ami itt vár, az máshol is megtörtént már.

…a világon minden bizonytalan. Semmi sem tart örökké.
Egyetlen dolog van, ami mindannyiunkban közös, és az a halál.

Mi Chuck Norris Gmail címe? – kérdezi. – Gmail@chucknorris.com.

Összességében a történet: