Könyvkritika – Ultimate Case – Az Utazó

A Dreamworld könyves blogon olvasgatva jutottam el a könyvig, valamilyen boszorkányos könyv után kutattam. Régóta csak a Harry Pottert és Benina Bíborhajúját olvastam, és a Bűbájos boszorkák sorozat mellé kellett egy kis plusz. 🙂

Elisa J. Smith – Ultimate Case – Az Utazó

Kiadó: PUBLIO KIADÓ
Oldalszám: 284
Kiadás éve: 2013

Cassia Crawford vagyok és boszorkány. A huszonegyedik születésnapom nem csak egy hatalmas bulit tartogat számomra, hanem ezzel egyidejűleg a beavatásomra is készülök, amikor teljes jogú taggá válok abban a boszorkány-közösségben ahová szüleim és barátaim is tartoznak.
De a dolgok nem mennek simán. Ahelyett, hogy szórakozva tölteném el az estét, az Orákulum, a szellemi vezetőnk választás elé állít. Meg kell találnom a leendő társam, aki ráadásul tiszta, tehát fogalma sincs arról, hogy ő is boszorkány. Nem csak hogy fel kell kutatnom, de meg kell védenem azoktól a fekete boszorkányoktól, akik bármit megtennének azért, hogy megtalálják. Ugyanis Alex Fagyasztó. Az Egyetlen. Az egyetlen olyan boszorkány, aki képes megállítani az időt és erre a képességre sokaknak fáj a foga. Vagy ha nem találom meg időben, akkor meghalok.”

Képes vagy-e megmenteni a társad, akit még nem is ismersz? Képes lennél-e felforgatni a fél világot, azért hogy megtaláld? Az igazi kérdés az: képes vagy-e saját életed feláldozni, csak, hogy megmentsd őt? Mert amennyiben nem teszed, te is meghalsz.

Elisa J. Smith fordulatos és váratlan eseményekkel teli fantasy regénye végigkalauzol minket a jó és rossz boszorkányok világában, miközben a főhős rengeteg furcsa szerzettel, mágikus képességekkel rendelkező alakkal találkozik, a végén pedig abban sem lehetünk biztosak, hogy kiben bízhatunk meg. Te kiben bíznál meg, ha az életed forogna kockán?

Cassia (akit a legtöbben csak Case-nek hívnak) nem egy mindennapi lány, ugyanis családjával egy Los Angeles-i boszorkány közösség tagjai, amelynek élén az Orákulum áll, és akik megpróbálnak normális életet élni, miközben varázserejüket titkolniuk kell az emberek elől. Minden boszorkány a huszonegyedik születésnapján részt vesz egy beavatáson, ahol megtudja, milyen erőt osztottak neki, és hogy ki az a társ, aki mellett le kell élnie az életét. Case koránt sincs annyira elragadtatva a közelgő eseményektől, mint családja, vagy legjobb barátnője, Cory. Ő jobban szeretne az egyetemre koncentrálni, élvezni az életet, amíg lehet. Ám amikor egy furcsa látomásában egy menekülő srác testében találja magát, és megpróbálják megölni, világossá válik számára, hogy a beavatás mégsem lesz sétagalopp. Komoly a tét. Nemcsak a társa életéről van szó, hanem az egész boszorkány társadalomról.

Elisa története egy nagyon jól felépített boszorkánysztori. Már rögtön az elején megismerkedünk Case-zel, a szüleivel, barátaival, ismerőseivel. Betekintést nyerünk egy zárt közösségbe, megismerkedünk az alapokkal, hogyan is működik egy Los Angeles-i boszorkány közösség. A tagok megpróbálnak teljesen átlagos életet élni, miközben életük szerves részét képezik a szertartások, a régi hagyományok tiszteletben tartása, a bájital főzések és varázslatok. A beavatáson az Orákulum elrendel egy feladatot Case számára, mégpedig meg kell találnia a társát, aki egy tiszta, vagyis még nem tud arról, hogy boszorkány. Case társa nem egy egyszerű képességet kapott az égiektől, meg tudja fagyasztani az időt, és a világon ő az egyetlen, aki képes erre.

Case ezután goromba és titkolódzó nagybátyjával, Jamiennel New Yorkba megy, hogy megtalálják a srácot, aki folyamatosan menekül a rosszakarók, a Vadászok és fekete boszorkányok elől. Ráadásul Case-éknek nincs olyan könnyű dolguk, mert akárhányszor megpróbálnak összefutni vele, vagy kideríteni, merre is jár, ő megfagyasztja az időt és továbbáll. Ráadásul úgy tűnik, Jamien sem töri magát azért, hogy Case idő előtt megtalálja Alexet.

Ezután nem sejtve a bajt, Case elkeveredik egy Merlin viskója nevű helyre, ami a New York-i leghatalmasabb boszorkányok kedvenc törzshelye. A Merlin nem egy szimpla bár, ahová inni járnak be az emberek, hanem fura szerzetek kedvelt törzshelye csempészett italokkal, tiltott kártyapartikkal, csupa illegális dologgal. Carell, a Merlin vezetője megpróbál beférkőzni Case kegyeibe, majd egy egyezséget ajánl neki. Ha Case segít megkeresni neki valakit, akkor Carell felkutatja neki Alexet.

A történet során egyáltalán nem éreztem úgy, hogy egy rész is untatna, a cselekmény szépen fokozatosan volt felépítve. Nem voltak beszúrva olyan részek, amikor az ember unatkozna, vagy csak az írónő azért írta le, mert tölteni akarta az oldalakat. Minden okkal történik, minden apró kis dolognak van jelentősége, nincsenek üresjáratok. A szereplők nem beszélnek fölöslegesen, nem csevegnek az időjárásról. A cselekmény szépen ível felfelé a tetőpontig, ahol aztán leesett az állam. 🙂

A könyv második pozitívuma, hogy együtt éreztem a szereplőkkel. Case egy megkedvelhető karakter, aki bár eddig soha nem hagyta el a családját, most kénytelen egy számára idegen helyen helytállni. Fokozatosan formálódik a karaktere, a végére igazi tökös anyatigris válik belőle. Ráadásul kiderül, hogy családon belül is sokan akadályozzák őt, amivel szintén nem könnyű megbirkóznia. A szórakozott Coryt is bírtam, elkél az ilyen barátnő. Alex és Everard pedig szintén azok a karakterek, akiket az ember akaratlanul is megkedvel. A helyszínek egytől egyik varázslatosak. Coney Island, a Hell’s Kitchen, a kínai negyed, és az egész Los Angeles-i boszorkány közösség könnyen megelevenedett a szemem előtt, mintha én is ott élnék és ismerném a környéket.

A történet egyszerű és mégis élvezhető stílusa csak annyiban zökkentett ki, hogy néhol akadtak benne helyesírási hibák vagy túlbonyolított mondatok. Annak ellenére, hogy magánkiadásról van szó, a történet felveszi a versenyt más külföldi felkapott szerző művével. Az írás gördülékeny és egy jó szerkesztővel csodákat lehetne tenni vele. A történet vége függővég, így valószínűleg tartogat nekünk még izgalmas órákat a folytatás. 🙂 Külön pontot érdemel a borító, amin megjelenik Case és varázspatkánya, Elmo is.

Kedvenc idézetek:

Belesajdul a fejem is, ha csak arra gondolok, hogy mennyi
mindent képes vagyok bevállalni a leendő társamért, akivel még
egy árva szót sem beszéltem.

Lassan tudatára ébredek, hogy legyen bármely erős is egy
kapcsolat, bizonyos tények kártyavárként söpörhetik el. Hiába én
építem fel ezt az ingatag falú várat, akkor is mindent elkövetek,
hogy megvédjem.

 

Összességében a történet: