A következő könyv nagyon vegyes érzéseket váltott ki belőlem. Először is mikor megláttam, arra gondoltam, hogy biztosan valamilyen jó kiegészítése lehet az Alkonyat sorozatnak. Szerettem volna többet megtudni az írónőről és a könyvek keletkezéséről, ezért szereztem meg. Viszont miközben olvastam, sok dologra jöttem rá.
Paul Michael Bush – Steph
Kiadó: ATLANTIC PRESS
Oldalak száma: 168
Kiadás éve: 2009
A Steph az Alkonyat sorozat írónőjének, Stephenie Meyernek a beceneve. Ez a könyv tehát a „twilighterek”, a Twilight saga olvasóinak és Steph rajongóinak könyve. Az ifjú és kevésbé ifjú olvasó itt nemcsak Bella és Edward, a halandó arizonai iskolás lány és a halhatatlan vámpírfiú szerelméről tudhat meg új dolgokat, hanem a világ egyik legnépszerűbb írónőjéről, a Twilight könyvek és filmek keletkezéséről is. És az írói műhelytitkokról, például arról, hogyan kell három pici gyermek mellett könyvet írni. Vagy: hogyan ír slágerkönyvet a vámpírokról valaki, aki soha életében egyetlen horrorfilmet sem látott?
Mindig is szerettem elolvasni az írók önéletrajzát, különös tekintettel, hogy miként is született meg a kezemben tartott könyv. Ez különösen igaz azokra a könyvekre, amik nagyon tetszettek, és amiket többször is elolvastam. Így volt ez az Alkonyattal is, szerettem volna megismerni az írónőt, annak ellenére, hogy korábban hallottam néhány kulisszatitkot álmokról, esős időjárásról, csillogó vámpírokról és a keletkezés mikéntjéről. Aztán ahogy elkezdtem olvasni, rájöttem, hogy nem egészen azt kaptam, mint amit elvártam. Az író bár kitért néhány részletre az írónő életéből – köztük, hogy gyerekkorában sokat utazgattak, hogy jól nevelt kislány volt -, illetve azt, hogy mormon vallású.
Egészen kicsi korom óta tanulok hittant, ökumenikus és református iskolába jártam, így én teljes mértékben elfogadom a más vallású embereket. A mormonokról már korábban hallottam, de a nevük említésén kívül nem sokat tudtam róluk. Ez a könyv tökéletesen elkalauzolt engem a világukba. Sőt, szinte már csak a mormon vallásról szólt. Arról, hogy nem ihatnak alkoholt, nem cigiznek, nem isznak kávét, hogy nem szeretkezhetnek a házasság előtt, hogy a nőknek meg van szabva, milyen ruhát viselhetnek (térd fölé érő szoknya, vagy vállkivillantós felső nuku), hogy a szülők beleszólnak abba, hogy a fiatalok milyen párt választanak maguknak, hogy keresetük egy részét fel kell ajánlani az egyháznak stb.
Sok olyan cikket olvastam, ami azt taglalja, hogy a könyv azért vált olyan sikeressé, mert ezeket a mormon tanokat közvetíti a mai fiatalok felé. Ahol Edwardnak fontos az erény, ahol Bella egy tisztelettudó, rendes, visszahúzódó lány, ahol nem minden a bulizásról, a piálásról, vagy a szexről szól. Szerintem ezzel nincsen semmi probléma. Ha csak összehasonlítom a könyvet más vámpíros sorozatokkal – mondjuk a Vámpírnaplókkal vagy a True Blood sorozattal -, akkor tényleg az jön le, hogy sokkal inkább adnám a gyerekem kezébe az Alkonyatot, mint a másik kettőt.
A könyvben nagyon kevés szó esik magukról a könyvekről. Egy egészen rövid fejezet taglalja azt a bizonyos napot, amikor Stephenie egy álom hatására elkezdte leírni azt a bizonyos tizenharmadik fejezetet, amit nagyon sok twilighter már betéve tud. Reméltem, hogy a többi kötetekről vagy a filmekről is megtudunk valami szaftos infót, de el kell, hogy keserítselek Titeket, az említett kötet inkább magáról Stephről szól.
A könyv negatívuma, ami miatt nem jó szájízzel csuktam be, hogy rengeteg külföldi kifejezés található benne. High school, garage sale, cool, ráadásul a filmek címét is angolul írja le. Hogy jobban utánanéztem az írónak, megtaláltam, hogy Paul Michael Bush valójában Bokor Pál, aki ráadásul az Atlantic Press kiadó igazgatója. Ekkor jött a nagy felismerés… miért tűnt úgy, mintha kicsit személyes véleményt mondana el a könyv írója? Én meg azt gondoltam, hogy interjút készített Meyerrel és így keletkezett. Frászt. Az egész olyan, mintha Bush (vagyis inkább Bokor) netes cikkekből, tévéinterjúkból, Wikipédiáról szedte volna össze az információkat. Gondolom a külföldi szavakat is azért szőtte bele, hogy még jobban amerikainak tűnjön. Nagyon lehangolt ez a fájó felismerés, és már nem is tudtam értékelni azokat a plusz információkat, amit esetleg eddig nem tudtam.
A borító tetszetős, bár nem egészen tudom hova tenni. Ez most Meyer vagy Bella akar lenni? Mert Meyer nem hiszem, hogy felvenne mormon létére ilyen kivágott ruhát. 🙂
Mindezek miatt csak két csillagot tudtam adni a könyvre. Aki nagy Alkonyat rajongó, az mindenképpen olvassa el, de pénzt nem éri meg rááldozni. Ha valaki elolvassa Stephenie weboldalát, akkor lehet több információt tud meg az írónőről.
Összességében:
Ha tetszett, iratkozz fel az e-mail címeddel, hogy ne maradj le a frissítésekről! 🙂
Írásról, inspirációról, könyvekről 
Vélemény, hozzászólás?