Könyvkritika – A mennyország várhat

Emlékszem, mikor először akadtam rá a könyvre az egyik nagy áruházban. 🙂 Minden könyvnek el szoktam olvasni a hátulján lévő szöveget, illetve az első oldalakat is. Hát az a könyv annyira megfogott, hogy a nagy bevásárlás közepette és a hazafelé úton elolvastam belőle 40 oldalt.

A párom megjegyezte, hogy mikor olvasok, legalább annyira el tudok mélyülni, mint amikor zombi módjára görnyedek a laptop felett és addig ütöm a klaviatúrát, ameddig ki nem írom magamból az éppen aktuális gondolatokat.

Nos, ez a könyv egy nagy élmény és könnyed olvasmány, ami pár nap alatt kivégezhető, de ha sok szabadidőnk van, akkor akár 1-2 nap alatt is.

mennyország várhatCally Taylor – A mennyország várhat

KiadóKÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.
Oldalak száma: 342
Kiadás éve: 2011

“Mesés… az ember legszívesebben egy szuszra kiolvasná. Bájos, romantikus és nagyon mulatságos.” – (Kate Harrison) Két kezem közé fogtam az arcát, és viszonoztam a csókot. Ügy éreztem, ennél már nem is lehetne tökéletesebb az életem. Igazam volt… Lucy Brown repes a boldogságtól. Almai férfijával – a kedves, jóképű, szellemes Dannel – már az esküvőt tervezgetik, és minden, amire a lány valaha vágyott, hirtelen kézzelfogható közelségbe kerül. Az esküvő előestéjén azonban Lucv halálos balesetet szenved. Két lehetősége van: hagyja, hogy elszakítsák élete szerelmétől, és a mennybe megy, vagy örök életére Dannel marad… szellem képében. Lucy egy percig sem habozik a válasszal: nem akar megválni Dantől. De azért semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ha Lucy szellem akar lenni, társat kell találnia egy vadidegen embernek … És amikor rájön, hogy Anna, akit a barátnőjének hitt, bármire képes, hogy megszerezze magának az összetört és kiszolgáltatott Dant, hirtelen felgyorsulnak az események…

A könyv egy iszonyatosan vicces jelenettel kezdődik, már rögtön az elején ez megfogott. Sokat segít a gördülékenységen, hogy Lucy E/1-ben meséli el a történetet.

Lucy a friss menyasszony az esküvőt tervezgetik barátjával Dannel, azonban a lány halálos balesetet szenved az esküvő előtti este. Lucy nem hal meg, hanem Bob (azaz Szent Bob), Szent Péter unokafivére elé járul. Lucynak választania kell, hogy a mennybe megy és elszakad Dantől, vagy szellem képében visszamegy a földre.

Lucy természetesen  nem tud elszakadni az élettől és szerelmétől, ezért a  szellemlétet választja, viszont ahhoz hogy maradhasson a földön, határidőn belül egy feladatot kell elvégeznie, még pedig társat kell találnia egy vadidegen embernek, Archienak, a hosszú hajú, informatikus srácnak, aki látszólag egyáltalán nem mutat érdeklődést egyetlen lány iránt sem.

Miközben Lucy munkát kap annál a cégnél, ahol Archie is dolgozik, a tudomására jut, hogy hajdani legjobb barátnője, Anna is kivetette a hálóját Danra. Lucy mindenképpen szeretné a férfi tudomására hozni, hogy még szereti és mindvégig mellette akar maradni, viszont van egy szabály, amit a leendő szellemeknek meg kell tartaniuk: nem érintkezhetnek és nem beszélhetnek a közeli hozzátartozóikkal, amennyiben még is megteszik, büntetést kapnak.

Lucy természetesen nem egyedül veszi az akadályokat, hanem beköltözhet a Leendő Szellemek Házába, ahol a lakótársa egy vonatimádó, idősödő férfi és egy kicsit bunkó, magának való gót csaj, aki öngyilkosság miatt került a Házba. Külön tetszett, hogy a kis csapat – bár látszólag nagyon különbözőek, de a végén nagyon is jól összekovácsolódnak és segítenek egymásnak.

Természetesen a történet nem fukarkodik poénokban és vicces jelenetekben. Csöppet sem erőltetett, hanem iszonyatosan gyorsan olvastatja magát. Magam is sokatCally Taylor derültem, főleg azon a részen, amikor Lucy Archie munkahelyéről mesél, mert magam is egy olyan helyen dolgozom, ahol sok az úgynevezett “kocka” és teljes mértékben visszaadta azt a hiteles képet, ami egy ilyen céget és az ott dolgozó embereket jellemzi! 🙂

A történet vége happyend… vagy még sem, de nem lövöm le a poént, mert érdemes elolvasni. Nálam az abszolút, többször olvasható kategóriában kapott helyet. 🙂

Kedvenc idézet:

– Lucy, tudod te egyáltalán, mi az a LAN-parti?- göcögött Geoff.
– Hát persze – dadogtam. – Rave zenét játszanak. LAN, azaz „Laza Arcok Napja”, nem?

Hogyan érjem el, hogy Archie kiábránduljon belőlem?
1) Addig tömöm magamba a habos süteményt, amíg gusztustalanul el nem hízok, aztán ráülök a fejére.
2) Leborotválom a hajam, a szemöldököm meg a szempillám. Csak a lábamon növesztem meg a szőrt, és megkérem Archie-t, hogy simogassa meg.
3) Fejhangon nevetek mindenen, amit Archie mond, még a szomorú történeteken is.
4) Minden adandó alkalommal odadörgölőzöm Brianhez, hogy én is büdös legyek.
5) Ööö…

Összességében a történet:

toll2toll2toll2toll2toll2

Ha kedvet kaptál hozzá, akkor olvass bele online!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: