Könyvkritika – Fényemberek

Megint egy olyan könyvvel találtam szemben magam a bolti könyvespolcokon, amit, úgy éreztem, muszáj megszereznem. Nem szimplán azért, mert kíváncsi voltam rá, hanem azért, mert a történet megtetszett, nagyon. Szurovecz Kitti munkásságát (és egyébként a Három Muskétásét) magam is figyelemmel kísérem, ott voltam az összes könyvbemutatón, a dedikálásokon és a Könyves fesztiválokon is. Kittitől a Smink nélkült olvastam először, ami köztudott, hogy első kiadott regénye volt, kezdetben féltem is tőle, de kellemesen csalódtam benne. Megmondom őszintén, hogy az olvasott kritikák és értékelések nem győztek meg annyira, hogy a Gyémántfiút is a kezembe vegyem, de a Fényemberek annál jobban izgatott. Íme a véleményem:

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.
Sorozat: VÖRÖS PÖTTYÖS KÖNYVEK
Oldalak száma: 486
Kiadás éve: 2011

Egy lány, aki tehetséges, bájos, hebrencs és különc. Egy lány, akiről a felsőbb erők úgy rendelkeznek, meg kell halnia. S egy égi lény, egy Fényember, aki mindent megtesz, hogy a lány élhessen, mert első látásra beleszeretett. Csakhogy Égi törvénykönyv, 123. paragrafus: A Fényember arra hívatott, hogy a földi élet utolsó pillanatában átsegítse a távozó Lelket a túlvilágra. Fényember az utazó Lélekkel nem teremthet személyes kapcsolatot, nem táplálhat iránta érzelmeket, annak távozását nem gátolhatja. A törvény megszegése felborítja az egyensúlyt az univerzumban elhozhatja az apokalipszist. Jane és Chris együtt menekülnek a végzet elől minden pillanatban a lány élete tét, miközben sötét felhőként lebeg szerelmük felett a kérdés: vajon milyen tudás birtokában van Jane Andrews, ami miatt a megdicsőült Fény és az örök Sötétség világa is rá vadászik? Szerelem, szenvedély, misztikum, akció és egy csipetnyi horror. Merülj el a Fényemberek lenyűgöző világában!

Mindig is tetszettek a misztikus, fantasy és megmagyarázhatatlan dolgokról szóló történetek, magam is inkább olyanokat szeretek írogatni, amiben van egy kis misztikum, egy kis plusz. Kitti könyve is pont ilyen, nekem nagyon tetszett ez az angyalos-őrangyalos vonal.

Adott egy lány, Jane, aki kicsit zárkózott, különc és visszahúzódó, az átlagos huszonévesek életét éli, egyetemre jár, miközben dolgozik és rákos édesanyjával él, aki hajdanán ruhatervezőként dolgozott. Egy napon az Égben, azonban úgy döntenek, hogy Janenek meg kell halnia, de a jóképű, csillogó szemű Chris az utolsó pillanatban menti ki őt egy liftaknából, mielőtt halálra zúzná magát. Attól a perctől fogva Jane különös vonzalmat érez az ismeretlen, sármos fickó iránt, aki egyre megmagyarázhatatlanabb helyzetekben tűnik fel és menti meg az életét. Azonban hamar fény derül Chris titkára, aki valójában egy Fényember és a dolga, hogy a túlvilágra kísérje a halott lelkeket. Már rögtön az elején kiderül, hogy Jane is Chris szerelme tiltott lesz, amit a két külön világból érkező és teljesen másmilyen stílusú főszereplők egymásra találása fűszerez meg. Jane egyből beleszeret az égi fiúba, Chris egyszerűen szereti Janet. 🙂

A történet ahogy haladt előre, úgy derül ki, hogy a világban mindennek van ellentétes, gonosz, rossz párja, úgy a Fényemberek mellett egy sokkal ördögibb népség is feni a fogát Janere. De miért pont rá? Az egyszerű és átlagos lányra? A könyv vége felé kiderül, hogy nem is olyan átlagos, mint amilyennek gondolja magát. Jane, anyja halála után elindul a lejtőn lefelé, onnantól az események is felgyorsulnak és egyre több szereplővel ismerkedünk meg és sokkal jobban érezzük magunkat, mert reménykedünk, valaki ránk is vigyáz.

A történet nekem nagyon tetszett, nem éreztem unalmasnak, vagy késztetést arra, hogy a fölösleges, semmitmondó párbeszédeket átugorjam, mert minden helyén volt a könyvben. Szépen felépített, alapos, különleges munka, ami büszkélkedve figyel a polcomon.

Egy-két dolog van, amit mint meglátás és saját véleményként emelnék ki. Ezek nem hibák, sokkal inkább szeretnék tanácsot adni Kittinek, ha egyszer idetévedne, vagy más írónak, hogy tanuljon belőle.

1. Jane karaktere egy kicsit érettebb volt a koránál. Lehet ez direkt volt így, mert az anyja egyedül nevelte, ezért előbb fel kellett nőnie, de néha azt éreztem, hogy 21-22 éves létére sokkal érettebben, sokkal komolyabban gondolkodik. Olyan érzés volt, mintha maga Kitti szólna hozzánk. Ez persze nem baj, mert lehet direkt így lett a karakter kitalálva, de mivel én is hasonló korú vagyok, ezért meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen bonyolultan gondolkozzak például az érzelmekről vagy az érzéseim kimutatásáról. Bár lehet bennem van a hiba, mert nem olvastam túl sok lányregényt.

2. Találtam egy kifejezést, ami olyan sokszor szerepelt a könyvben, hogy már számomra zavaró volt: “Csigalassúsággal vánszorogtak a másodpercek”. Ezt más formában is összesen négy alkalommal találtam meg a könyvben első olvasásra. Lehetett volna másmilyen képet is használni az idő múlására, bár ahogy nézzük az oldalak számát, elosztva nem is tűnik olyan soknak az a négy.

3. Nagyon sok volt benne a más könyvekre, filmekre való utalás. A Gyűrűk Ura, Voldemort, Bel Ami, a Mátrix, ami már egy könyvön belül tényleg sok volt. Nem azt mondom, ezek feldobják a hangulatot, miközben olvasol, hiszen így a karaktereket is valóságosnak érezzük, hogy ők is ugyanúgy néznek tévét vagy olvasnak, és mobiltelefont is használnak, de szerintem egy picit túlzsúfolttá vált.

A könyv vége, a “katarzis” élmény nagyon szépen volt megírva, kicsi horror is vegyült bele és inkább a könyv második részében jelentek meg a fantasy elemek, magyarázatok, misztikumok, de ettől függetlenül szépen fel van építve.

Szerintem nagyon szép munka, ott a helye a polcomon és izgatottan várom a folytatást.

Karakter: a karakterek nagyon hihetőek voltak, hiába voltak angyalok, nagyon emberi vonásokkal öltöztette fel őket Kitti.
Kedvenc karakter: Számomra Linette és Jon volt a legmegnyerőbb. Mindkettőnek a stílusát nagyon szerettem és élveztem minden szájukból előröppenő mondatot.
Borító: szép, talán egy fiúnak jobban örültem volna az elején.
Kedvenc rész: A történet pörgős volt, szerethető, a vége felé pedig egyenesen a plafonon voltam tőle az izgalomtól!
Rész, amit nem szerettem: A túl sok más említés és amiket hibaként említettem, egy kicsit elvonták a figyelmem.
Célközönség: YA
Kedvenc idézet:

Tudod, a csoda ritka vendég az ember életében és nem szívesen engedi el maga mellett!

Összességében a történet:


toll2toll2toll2toll2

Ha kedvet kaptál hozzá, akkor olvass bele online!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: