Erről a könyvről sokat hallottam, talán úgy emlegették, hogy “a Twilight folytatása vámpírok nélkül”. Nem is tudom hol olvastam ezt, talán a Könyvmolyképző facebook oldalán, ahol nagyon sokat megfordulok. Tetszett a borító első ránézésre és az alapján tudtam, hogy valamilyen vérfarkasos sztoriról lehet szó, már a címe is beszélő cím volt, de úgy döntöttem, hogy elolvasom.
Maggie Stiefvater – Shiver – Borzongás
Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.
Sorozat: VÖRÖS PÖTTYÖS KÖNYVEK
Oldalak száma: 326
Kiadás éve: 2009
Grace nem tud élni egy sárga szemű farkas borzongató közelsége nélkül.
Sam két életet él: a nyárban és a télben…
Aztán Grace találkozik egy sárga szemű fiúval, aki olyan ismerős, hogy eláll a lélegzete.
Az ő farkasa! Csak ő lehet!
De a tél itt van a nyakukon…Hagyd, hogy Maggie elbűvöljön a meséjével!
Szeretni fogod.
Maggie-től még nem olvastam egyetlen könyvet sem azelőtt, így teljesen új szerzőnek ígérkezett, így eleinte féltem is, de mivel több molyos, könyvmolyos, olvasói közösségben nagy tábora volt, akik pozitívan meséltek róla, így belekezdtem.
A főszereplő egy kicsit csöndes, halk szavú lány, Grace, aki szüleivel Mercy Fallsban lakik egy erdő mellett, ahol télen nagyon sok farkas él, azonban nyáron nyomuk veszik. Grace számtalanszor figyelte az ablakból az állatokat és ők is figyelték őt. Volt egy farkas, egy sárga szemű, aki nagyon is közel állt hozzá és Grace sokat gondolkodott el rajta, milyen is farkasnak lenni. A könyv eleje egy visszaemlékezéssel kezdődik, amiben elmeséli, hogy kiskorában megharapták a farkasok, majd nem sokkal később az apja bezárta a napos kocsiba, ahol kis híján hőgutát kapott. A főhős szülei nagyon érdekes emberek, szinte már nem is nevezném szülőknek, hiszen sokszor nincsenek otthon és kiskorában is sokszor hagyták magára az egyedüli gyermeket, így Grace testvérek nélkül a farkasokban találta meg a társaságot, akiket sokáig csak az ablakon keresztül szeretett figyelni.
Gracenek az iskolában sincsen sok barátja, egyedül talán az Olivia nevű lánnyal áll közeli kapcsolatban, illetve van egy másik “barátnő”, Isobel, aki csak a könyv vége felé válik kulcsfigurává. Amikor elérkezik a tavasz a farkasok szépen lassan el kezdenek fogyatkozni és Grace farkasa is eltűnik, akiről nemsokkal később kiderül, hogy Samnek hívják, és ezzel megindul a kettejük természetfeletti képességeket és az emberiséget átlépő szerelmük. Sam csak akkor veszi fel ember alakját, amikor melegre fordul az idő, így az egész nagycsaládjával csak nyáron élhetnek normális életet, amikor is nem kell félniük az örökös hőmérséklet ingadozástól és változásoktól.
Az egész történetből egy teljesen más mese alakul, mint amire az ember számítana. Ez a hőmérséklettel összefüggő alakváltozás nagyon ötletes és hihető, Maggie nagyon jól kitalálta a folyamatokat. A történet szerethető, sok idézettel, verssel egybekötve és a két fiatal között nincs olyan “csöpögős” szerelmi viszony, mint a Twilight-ban, így én egyáltalán nem hasonlítanám hozzá. Tény, ez egy teljesen más történet, mint a Twilight, de van annyira jó. Nekem nagyon tetszett. A fejezetek nagyon gördülékenyen olvastatják magukat, a karakterek szerethetők, teljesen át lehet érezni a problémájukat, érzéseiket. Néhol egy kicsit zavarosak voltak a részek, de a folytatásokból minden kiderül majd.
Karakter: a karakterek tetszettek, ízig-vérig tinédzserek vagy éppen felnőttek. Egy kis bajom talán Grace szüleivel volt, még nem találkoztam ilyen gátlástalanul felelőtlen emberekkel.
Kedvenc karakter: Sam és meglepő módon Grace-t is szerettem.
Borító: Imádom!
Kedvenc rész: Az egész történet végiggördült a szemem előtt. Nem véletlenül készítenek belőle filmet, feltehetőleg 2012-ben még mozikba kerül.
Rész, amit nem szerettem: Nem tudnék kiemelni ilyet.
Célközönség: YA
Kedvenc idézet:
Anya, apa, férjhez mentem. Ne nézzetek így rám. Nem vedlik egész évben! (Grace)
Írásról, inspirációról, könyvekről 
Vélemény, hozzászólás?