Könyvmarketing – Az újmédia szerepe az íróvá váláshoz

Marketing szakemberként szívemnek kedves az a téma, amiről ma írni fogok. Engedjétek meg, hogy kicsit szakmázzak, és bár 14 éve dolgozom a médiában, ez az a terület, ami mindig fejlődik, változik. Mert mindig jönnek új lehetőségek, új weboldalak, trendek, közösségi oldalak, és íróként is az énmárka építés folyamatában haladnunk kell a korral.

De kezdjük is az elején.

Az énmárka alapjai

Az énmárka lényegében az, ahogyan az írók önmagukat és munkásságukat prezentálják a világnak. Ennek az első lépése az önazonosság és a célközönség meghatározása. Fontos, hogy az író tisztában legyen saját egyedi hangjával, stílusával, témáival, és azzal, hogy ki az a közönség, akit el akar érni. Az olvasók gyorsan felismerik, ha egy író nem őszinte vagy nem hiteles, ezért fontos, hogy az énmárkád hűen tükrözze azt, aki vagy. Ha szenvedélyesen beszélsz az írásról, megosztod az alkotói folyamat nehézségeit, és személyes történeteket is csepegtetsz bele, a közönséged könnyebben kapcsolódik hozzád.

Korábban írtam már erről egy hosszabb cikket, ezt mindenképpen olvasd el előtte.

Mi is az az “újmédia”?

A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik.

Napjainkban már „hagyományos” jelzővel illetik a nyomtatott média, a sajtó, a rádió és tévéadásokat. Az „új” média fogalomkörébe sorolják általában a közösségi média oldalakat, mobil eszközök, okostelefonok, táblagépek alkalmazásait, interaktív televízió, videómegosztó csatornákat.

A médiafogyasztási szokások is nagyon átalakultak az elmúlt években. Míg régen a szórakozást elsősorban a rádió és a televízió jelentette, mára elképzelhetetlennek tartjuk, ha valaki nem használ okostelefont vagy táblagépet. A Z és Alfa generáció már úgy nő fel, hogy ismeri és aktívan használja ezeket az eszközöket, és ma már nemcsak kapcsolattartásra korlátozódik a mobiltelefon szerepe, aktív közösségi életet is azon élünk, játszunk, szórakozuk.

A legnépszerűbb közösségi oldalak világszerte 2024 áprilisában, a havi aktív felhasználók száma szerint (millióban) forrás: statista.com

Ma már biztos nem találkozunk (vagy igen kevés) olyan emberrel, aki ne ismerné a nagyobb közösségi oldalak nevét, de a Facebookról, Youtube-ról és Instagramról valószínűleg az emberek 90%-a hallott már. Ezek olyan közösségi platformok, amik itthon is milliós felhasználói bázissal rendelkeznek.

Az újmédia jelentősége

Az újmédia, mint a digitális és közösségi platformok összessége, forradalmasította az íróvá válás folyamatát is. Az internet, blogok, közösségi média és digitális kiadási lehetőségek új utakat nyitottak az írók számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek olvasóikkal és építhessék saját énmárkájukat. Az újmédia lehetőséget kínál arra, hogy az írók sokaknak publikáljanak, közönséget építsenek és láthatóvá váljanak egy amúgy túltelített piacon.

Elérhetőség és láthatóság

Az újmédia egyik legfontosabb előnye, hogy globális közönséget kínál, függetlenül attól, hogy egy író hol él, vagy milyen kiadói kapcsolatai vannak. A közösségi média platformok, mint például az Instagram, Facebook vagy a TikTok, lehetőséget adnak arra, hogy az írók bemutassák magukat, könyveiket, gondolataikat és munkáikat. Egy jól felépített online jelenléttel az írók sokkal szélesebb közönséget érhetnek el, mint valaha.

Kapcsolat az olvasókkal

A közösségi média lehetőséget biztosít arra, hogy az írók közvetlenül kommunikáljanak olvasóikkal. Ne csak a könyvek által ismerjék meg az írókat, hanem az olvasók kérdéseket tehetnek fel, hasznos információkat tudhatnak meg a könyvekről, arról, hogy az író milyen új regényen dolgozik, vagy éppen milyen könyves eseményen találkozhatnak vele. De akár az író kikérheti az olvasói véleményét egy adott cselekményszállal, szereplővel kapcsolatban, visszajelzést adhatnak a könyvről. Ez a fajta közvetlen kapcsolat segíthet abban, hogy az író szoros, személyes kapcsolatot alakítson ki a közönségével, ami erősíti az elköteleződést és az író eközben hűséges követőtábort építhet.

Énmárkaépítés újmédia segítségével

Az énmárka építés az írók számára elengedhetetlen. Az énmárka nem csupán arról szól, hogy egy író ismertté válik, hanem arról is, hogy hiteles képet mutat magáról és munkájáról, illetve azt fokozatosan fenn is tartja.

Az énmárkaépítés egyik kulcsa a következetesség. Ez azt jelenti, hogy az írónak egy meghatározott témakörben, hangvételben és stílusban kell kommunikálnia a közönséggel. Így fognak az olvasók könnyedén rákapcsolódni az íróra. Az énmárka építése hosszú távú folyamat, amely során rendszeresen kell kommunikálnod az olvasóiddal. Akár heti blogbejegyzéseket, Instagram posztokat vagy YouTube videókat készítesz, a folyamatos jelenlét építi az énmárkád erejét.

Fontos, hogy minden közösségi oldalnak megvan a saját felhasználói bázisa és funkciója. Vannak, akik csak az egyiket használják, nem biztos, hogy mindenki mindegyiket. Éppen ezért, nem árt, hogyha az író minél több platformon kommunikál az olvasókkal, hiszen más-más követőbázist építhet.

  • Azt mondják, a Facebook (mostmár) a boomerek hálója. Tehát a kicsit öregebb korosztály használja aktívabban.
  • Az Instagramon elég nagy arányban inkább a női felhasználók vannak jelen. Itt érdemes megosztani írói kulisszatitkokat, idézeteket, vagy akár olvasói véleményeket, miközben egy harmonikus, szép vizuális stílust alakítunk ki. Az Instagram ugyebár egy képmegosztó alkalmazás. Leegyszerűsítve, az emberek azért mennek fel, hogy képeket nézegessenek. A magyar Instagramon több olyan hashtaget is érdemes használni, ami összeköti (kvázi gyűjteménybe fűzi) a hasonló tartalmakat. Ezeket minden poszt alatt érdemes kirakni, hogy a magyar olvasók ránk találjanak.
  • A Tiktok manapság az egyik legfelkapottabb videómegosztó. Népszerűsége abból fakad, hogy nagyon rövid, vicces és humoros videók gyors publikálását teszi lehetővé, illetve úgynevezett “élő” videókban lehet tartani kapcsolatot a közönséggel. A videószerkesztője egyszerű, bárki képes megtanulni. A videós tartalmak itt könnyen terjednek, így gyorsan nagy közönséghez juthatsz el.
  • YouTube és más podcast felületek. A mélyebb tartalmak és beszélgetések színtere. Ha hosszabb formátumú tartalmakat szeretnél létrehozni, beszélgetős, sztorizós vagy kifejtős témákról, könyvolvasási élményekról, esetleg írástechnikai tippeket adnál, akkor a YouTube az ideális platform erre.
  • A Wattpad itthon is elég népszerű. Az oldal lehetőséget nyújt arra, hogy az írók fejezetenként töltsenek fel történeteket, és valós időben kapjanak visszajelzést az olvasóktól. Az interaktív történetmesélés növeli az olvasók elkötelezettségét, mivel az olvasók gyakran közvetlen befolyást gyakorolhatnak a cselekmény alakulására. Kiváló arra is, hogy rövid novellákat osszunk meg, esetleg fanfiction írásokat, ami kapcsolódik valamelyik regényünkhöz.

A közösségi platformok sokszínűsége lehetőséget ad arra, hogy minden író megtalálja a saját felületét, hangját és stílusát. Legyen szó blogról, videókról vagy podcastokról, az egyedi, felismerhető hangvétel és stílus segít az énmárka erősítésében. Az írók gyakran azáltal válnak ismertté, hogy sajátos módon közelítik meg az írást és a kommunikációt. Ugyanez igaz az olvasókkal való kapcsolattartásra.

Hírnév a közösségi média segítségével

Nem egyszer láttunk már arra példát, hogy valaki először valamilyen közösségi platformon vált népszerűvé, utána jutottak el az írásai nagyon sok emberhez és kapott mondjuk kiadói szerződést, megkeresést.

  • Rupi Kaur így vált világhírűvé. Egyszerű, de mély mondandóval rendelkező verseit Instagramon osztotta meg, ahol gyorsan nagy követőtáborra tett szert, majd ezt kihasználva jelentetett meg több bestsellert.
  • Andy Weir A marsi szerzője eleinte blog formájában publikálta történetét, amelyet ingyenesen tett elérhetővé. Az olvasókkal való közvetlen kapcsolat és visszajelzések alapján finomította, alakította a történetet, majd ez segítette később növelni a könyv sikerét és filmadaptáció elkészülését.
  • Joanna Penn (The Creative Penn) az egyik legismertebb példája annak, hogyan építheti fel egy író az online jelenlétét. Blogja és podcastje a sikeres írói vállalkozás felépítéséről szól, és ez segített saját könyveit is sikeresen felfuttatni
  • Amanda Hocking az egyik első író, aki az Amazon KDP platformján keresztül robbant be, és több millió könyvet adott el anélkül, hogy hagyományos kiadót vett volna igénybe. Történeteit alig egy dollárért értékesítette és az Amazon révén rengeteg olvasóhoz jutott el. Bő 1 év alatt több mint 185 000 könyvet adott el. Mindössze 25 évesen.
  • Anna Todd a Wattpadon robbant be, Harry Styles inspirálta Miután című írásával. Később a könyv jogait megvette a Gallery Books és a Simon & Schuster. Olyan sikeres lett a könyvsorozat, hogy még filmadaptáció is készült hozzá.

Az újmédiában az a nagyon király, hogy rengeteg platform közül választhatunk, megtalálhatjuk azt a formátumot, ami igazán fekszik nekünk. Nem kell mindegyiket használni, de érdemes, hiszen így jelentős előnyre tehetünk szert a digitális térben. Az írói énmárka építése az új média segítségével ma már nélkülözhetetlen a sikerhez. Kulcsfontosságú azonban, hogy az énmárka hiteles legyen, hűen tükrözze az író személyiségét és stílusát.


források:

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/MediaelmeletV2/vi_az_jmdia_vilga.html

https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=932

https://forgos.uni-eszterhazy.hu/2011/08/16/152/

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑