Írástechnika – In Medias Res: mit jelent, mikor használjuk és néhány példa

Az “in medias res” kifejezéssel valamikor a gimnázium első évében találkozhat az ember először. Legalábbis, én akkor hallottam először a kifejezésről, amikor Homérosz műveit vettük. Az in medias res egy latin kifejezés, amely szó szerint azt jelenti, hogy “a dolgok közepette”. Magyarázható úgy is, hogy az in media res kezdésben átugorjuk azt, ami egy lineáris történetben hagyományosan az első helyen állna – azaz a karakterleírásokat, a világ felépítését és a háttértörténetet -, vagy úgy, hogy a narratívát a történet ívének közepe felé indítjuk.

A kifejezést először Horatius költő használta Ars Poetica című művében. Homérosz eposzait, az Iliászt és az Odüsszeiát jellemzi, hogy mindkét mű átugorja a trójai háború történetét és későbbi eseményekre fókuszál.

Mit is jelent pontosan, hogy “in medias res” kezdjük el a történetünket?

Gyakori tévhit, hogy az “akció” közepén való indítás autós üldözést, robbanásokat és harcjeleneteket feltételez, de ennél sokkal hétköznapibb dolgok is lehetnek. Valójában csak arról van szó, hogy a részletes környezet- és karakterleírásokat felcseréljük valami olyanra, ami egy kicsit közvetlenebbül a lényegre tér: lényegében a szokásos történetszerkezetet kicsit megbabráljuk, és az expozíció helyett inkább a történések kellős közepén kezdjük el a mesélést.

De miért is használjuk?

Megragadja az olvasó figyelmét

Semmi sem készteti jobban az olvasót arra, hogy beüljön az olvasófotelba, mintha már rögtön a regény elején belevonzzuk őt az események sűrűjébe. Sokan vásárolnak maguknak könyvet úgy, hogy a boltokban (vagy akár online) beleolvasnak az elejébe és ez alapján döntik el, hogy megvásárolják-e a kötetet vagy sem. Az “in medias res” azt a hatást éri el, hogy az olvasó nem kap meg minden információt azonnal a háttérről vagy a szereplőről, ezért az olvasó akaratlanul is továbbpörgeti a lapokat.

Homérosz évekkel a trójai háború befejezése után nyitja az Odüsszeiát. A történet arról szól, hogy Odüsszeusz megpróbál hazajutni Ithakába, ahol fia, Télemakhosz éppen azzal van elfoglalva, hogy elhajtsa anyja kérőit. Az apajelöltek azzal fenyegetőznek, hogy átveszik Odüsszeusz trónját és ezzel együtt a feleségre is igényt tartanak. Mivel ennyi minden forog kockán, Homérosz már a kezdetektől fogva megragadja a közönséget.

Központi kérdést/rejtélyt fogalmaz meg

Az in medias res kezdés részben azért olyan magával ragadó és figyelemfelkeltő, mert gyorsan felállít egy központi kérdést vagy rejtélyt – valamit, aminek a megoldásába az olvasó is belevág. Ha az információk egy részét visszatartjuk, az olvasó kíváncsi lesz a folytatásra, és íróként az a dolgunk, hogy az olvasóban felmerülő kérdéseket folyamatában válaszoljuk meg és folyamatosan töltsük ki a hiányosságokat.

Az Odüsszeiában a központi kérdés az, hogy Odüsszeusz miért nincs még mindig Ithakán, tíz évvel a trójai háború befejezése után. A történeten belüli történeteken keresztül Homérosz lehetővé teszi Odüsszeusz számára, hogy megmagyarázza az okokat és elmesélje az akadályokat, amelyekkel szembe kellett néznie.

Segíthet fokozni a feszültséget

Az in medias res másik nagy előnye, hogy az olvasó megtudhatja, mi fog történni a főhőssel, és már rögtön az elején izgulhat a szereplőért, de nem árulunk el neki túl sokat, hanem a feszültség fokozatos emelése segít abban, hogy az olvasó figyelme ne lankadjon. Odüsszeusz történeteket mesél, miközben valaki beköltözik a feleségéhez. Homérosz drámai feszültséget hoz létre azzal, hogy tájékoztatja az olvasóközönséget arról, mi történik Ithakán, és erről Odüsszeusz nem tud. Bár Odüsszeusz végső célja, hogy visszatérjen otthonába, nem tudja, mennyire sürgősen van rá ott szükség, és azt sem, hogy mivel fog találkozni visszatérésekor.

Tökéletes módja annak, hogy felkeltsük valakinek a kíváncsiságát, és belevezessük a történetbe – a lényeges részletek kihagyásával az olvasót a “Hogyan jutottunk ide?” és a “Hogyan fog ez végződni?” kérdésekre késztetjük.

Hogyan használjuk helyesen?

1, Tervezzük meg a történet kezdetét, a közepét és a végét

Ezt a tippet valószínűleg már ezerszer hallottuk korábban – és jó okkal. Mindenki mindig azt mondja, hogy a tervezés kulcsfontosságú a regényírás során, de ez talán még inkább igaz, mint valaha, amikor in medias res-t használod. Mivel ebben az esetben a dolgok közepén kell kezdenünk a mesélést, magától értetődik, hogy először is kell egy jó vázlat a fontosabb fordulópontokról. Ismerned kell az elbeszélői ív kezdetét és végét, hogy hatékonyan tudd kibontani az összefüggéseket a történeted során. Kezdd tehát legalább a következők elkészítésével:

  • Az események időrendi sorrendjének meghatározása
  • A főszereplők karaktertesztje
  • A fő konfliktus – kérdések, amelyeket fel akarsz tenni, és amelyekre választ akarsz adni.
  • Minden szükséges mellékszál, és hogy azok hogyan illeszkednek a fő elbeszélésbe.

2, Válassz egy emocionális, feszültséggel teli vagy sarkalatos jelenetet

Ha kronológiai sorrendben megtervezted az elbeszélői ívedet, és legalább a cselekmény tényleges elejét, közepét és végét ismered, akkor azt is kell tudnod, hogy mi lesz a csúcspont, vagy mit akarsz elmondani a karaktereidről és a világodról.

Egyes szerzők kronológiai sorrendben írják meg a történetük teljes vázlatát, de nem feltétlen szükséges a végső regényben is ezt a sorrendet alkalmazni. Mindössze annyit kell tenned, hogy megírsz egy teljes jelenetet, és megbizonyosodsz arról, hogy tudod, mi vezetett odáig a jelenetig és hogyan fog végződni – és mindez hogyan illeszkedik az általad felvázolt kronologikus történetbe. Ez képezi majd a későbbi nyitójeleneted alapját, és érzelmi csattanót is kell hordoznia, fontosnak kell lennie a cselekmény szempontjából, vagy kulcsfontosságúnak a főhős számára, hogy megragadja a leendő olvasód figyelmét.

Vegyünk csak egy példát. Ha láttál már valaha filmet Tarantinotól, akkor tudod, hogy miről beszélek. Tarantino filmjeire jellemző, hogy nem kronológiai sorrendben meséli el a történetet, hanem gyakran össze-vissza ugrálunk az időben és a cselekmény egy kész katyvasznak tűnik. Sokan emiatt nem szeretik Tarantino stílusát, én viszont pont ezért kedvelem őt nagyon, mindig nagyon kell figyelni arra, hogy mi történik egy adott jelenetben, mert az elképzelhető, hogy négy jelenettel arrébb fog értelmet nyerni.

Kiváló példa erre a Ponyvaregény vagy a Kill Bill. Egy nő véráztatta menyasszonyi ruhában zihálva fekszik a földön és nyilvánvaló kétségbeesés látszik rajta. Lassan közeledik egy cowboycsizma, a főszereplő félelme szemmel láthatóan növekszik. A csizma viselője – Bill – egy zsebkendővel megtörli a nő arcát. A menyasszony könyörög és elmondja Billnek, hogy az ő gyermekét hordja a szíve alatt. De mielőtt befejezhetné, fejbe lövik.

Ez a nyitójelenet gyorsan megalapozza a film hangulatát, és számos kérdést vet fel, amire egy in medias res kezdetnél számíthatunk. “Hogyan változott egy esküvő mészárlássá?” – ez talán a legégetőbb kérdés, ami felmerül bennünk. Ez adja meg az alaphangot az ezt követő bosszúhadjárathoz.

3, Későn belépni és korán távozni

Ha megírtál egy hangulatos jelenetet teljes egészében, akkor a drámai kezdés lényegét már leszögezted, és rátérhetsz folytatásra. Az ütős és magával ragadó kezdés érdekében fogd rövidre a dolgokat! Távolíts el minden olyan részletet, amely megmagyarázza, hogy miért történik a jelenet, és hogyan ér véget (ezeket később fogod felfedni). A jelenetbe későn belépni és korán kilépni nem csak felkelti az olvasó figyelmét, de erőteljes módja annak, hogy az olvasó olyan kérdéseket tegyen fel, amelyek a történet hátralévő részében is vele maradnak:

  • Kik a szereplők?
  • Mi folyik itt?
  • Mikor és hol vagyunk?
  • Hogyan kerültünk ide?
  • Mi fog történni ezután?

Példa: Chuck Palahniuk – Harcosok klubja

Azzal nyitunk, hogy egy Tyler Durden nevű férfi pisztolyt nyom egy névtelen narrátor torkába egy felhőkarcolóban, amely éppen fel fog robbanni. Olvasóként későn érkeztünk a buliba, és a tét már az egekbe szökött. Nem tudjuk, hogy a szereplők hogyan jutottak idáig, és csak sodródunk előre, mielőtt kiderülne, hogy Durden meghúzza-e a ravaszt.

Ki az a Tyler Durden? Ki a narrátor? Miért akarja az egyik megölni a másikat? Miért vannak egy felhőkarcolóban? Vajon meghúzza-e a ravaszt?

Ahogy visszapillantunk a történet elejére, ezek a kérdések feltartóztathatatlanul húzzák az olvasót a regény fordulatos végkifejlete felé.

4, Írj egy ütős első bekezdést

Most, hogy megvan a jelenet, rátérhetünk a legapróbb részletekre, például az első sorra/bekezdésre. Egy ütős első sort kell választanod, ami egyúttal egy nagyszerű horgot jelent. Ha az in medias res-t használod, egy erős első sor nem csak behúzza az olvasót (maga a jelenet valószínűleg elég meggyőző lesz a folytatáshoz), hanem jelzésként is szolgálhat, és tudatja az olvasóval, hogy még nem kell megértenie a teljes jelenetet. Jelzi, hogy van egy nagyobb összefüggés, amely majd csak a kellő időben fog kiderülni. Az alábbi első mondatok például mind a múltra vagy a jövőre utalnak:

“Tyler munkát szerez nekem egy étteremben, nem sokkal később pisztolyt nyom a számba, és elárulja az örök élet titkát: először meg kell halni.” – Harcosok klubja, Chuck Palahniuk

Sosem tűnődtem azon, hogyan fogok majd meghalni − bár az utóbbi hónapokban lett volna rá okom. Ám ha el is játszom a gondolattal, biztos nem így képzelem.” – Alkonyat, Stephenie Meyer

“Szenvedéseim szomorúvá és borongóssá tettek. Egyetemi tanulmányaim és az állandó,gondos vallási gyakorlatok visszahoztak az életbe.” – Pi élete, Yann Martel

“Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.”
– Isteni színjáték, Dante Alighieri

Árnyék három évet húzott le a börtönben.” – Amerikai istenek, Neil Gaiman

Ha például úgy nyitod a regényed, hogy egy szereplő telefonbeszélgetését halljuk, hogy egy sürgős találkozót beszél meg egy titokzatos másik személlyel, az olvasóban több kérdés is felmerül. Ki az a személy a vonal végén? Miért olyan sürgős a találkozó? Mi a jelentősége a találkozó helyének? Milyen helyzet tette ilyen fontossá a találkozót?

A sztori ily módon történő előremozdítása olyan narratív eseményeket ad az olvasóknak, amelyekkel várakozással tekinthetnek előre, így tudni fogják, hogy későbbieben választ kapnak majd a kérdésükre.

5, Ellenőrizd, hogy nem adsz-e ki infókat túl korán

A történet in medias res-ben való indításának egyik veszélye, hogy kísértésbe eshetsz, hogy egy csomó nehézkes kifejtéssel (“infódömpinggel”) próbáld felzárkóztatni az olvasót.

Az infódömping elkerülése érdekében ügyelj arra, hogy a szereplők ne csak az olvasó kedvéért beszéljenek az eseményekről. Az ilyen típusú infódömping ügyetlen. Olvasóként tudatában vagyunk annak, hogy a szerző arra kényszeríti a szereplőit, hogy elismételjék azt, amit már mindketten tudnak, kizárólag a mi érdekünkben.

6, Töltsd ki megfelelően a hiányzó űrt

Egy gyilkos nyitósorral és egy erős első jelenettel az olvasók tűkön fognak ülni, és alig várják, hogy megtudják az információkat, amelyeket szándékosan kihagytál. A történeted hátralévő részét annak szenteled majd, hogy lassan egyre több kérdést válaszolj meg, amit az olvasók feltesznek magukban. Ehhez olyan irodalmi eszközöket használhatsz, mint például:

  • flashback (azaz visszatekintések): A főhős és más szereplők a múltra gondolnak, és meghívják az olvasót az emlékeikbe.
  • Párbeszéd: Két vagy több szereplő beszél a múltról, és utalásokat tesz a történtekre
  • Időugrások: Az egész cselekmény előre vagy hátrafelé tolódik, és vagy kronologikusan folytatódik, vagy folytatja az időben ugrálást

Természetesen ezeket az eszközöket tetszés szerint kombinálhatod. A flashbackeket és a múltra való utalásokat a párbeszédben akár más eszközökkel és technikákkal is kombinálhatod, például több cselekményszál vagy nézőpont segítségével. Tegyük fel, hogy fantasy-regényt írsz, ami sok világépítéssel járna – több nézőpontot és időugrást használhatsz a nyitójelenet mögötti összefüggések feltárására és a birodalom felfedezésére. Vagy talán krimit írsz, és úgy akarsz fényt deríteni a rejtélyre, hogy a nyomozód okos kihallgatások révén a tanúk és a gyanúsítottak háttértörténetének darabkáit szedi ki a kihallgatások során.

Példa: Hatalmas kis hazugságok (Sorozat)

A HBO sorozat egy kicsit más, mint a könyv, de én ajánlom figyelmetekbe, mert nagyon szépen építkezik a történet. A lényeg, hogy valaki meghal egy iskolai adománygyűjtés során egy külvárosi közösségben. Nem tudjuk, ki, miért és hogyan. A rendőrségi nyomozás és az eseményt megelőző hat hónapra történő időugrás kombinációjával nyomokat és kirakós darabokat kapunk, hogy kitöltsük a hiányzó összefüggéseket. Mintha egy hagyma rétegeit hámoznánk le, egyre közelebb jutunk a probléma lényegéhez, és egyre jobban megértjük a sok apró hazugság által elrejtett nagy igazságokat. Visszatérve a nyitójelenethez, ezek a hazugságok és összefüggések elvezetnek bennünket a válaszokhoz a kérdésekre, hogy ki halt meg, miért és hogyan.

Remélhetőleg ezekkel a tippekkel és példákkal jobban felkészültél arra, hogyan tudj valami kis pluszt adni a saját történetedhez.

források:

https://www.masterclass.com/articles/tips-and-examples-of-in-medias-res-in-writing#3-tips-for-using-in-medias-res-in-your-story

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: