Könyvkritika – Gayle Forman: Csak egy év

Gayle Forman Csak egy nap története szörnyen tetszett, újszerűnek, inspirálónak, viccesnek tartottam. Nagyon megszerettem Allyson (Lulu) és Willem történetét. A Csak egy év a történet folytatása, mely – nem nagy titok – azt az időszakot írja le, amíg Lulu megtalálja Willemet, és minden olyan kérdésre választ ad, amit a Csak egy nap kötetben felmerül.

Gayle Forman – Csak egy év

Kiadó: CICERÓ KÖNYVSTÚDIÓ
Oldalak száma: 382
Kiadás éve: 2014

Amikor kinyitja a szemét, Willem nem tudja, hol van – Prágában? Dubrovnikban? Vagy visszakerült Amszterdamba? Annyit tud, hogy ismét egyedül van, és meg kell találnia egy lányt, akinek Lulu a neve, és akivel egy varázslatos napot töltött Párizsban. Volt abban a napban – abban a lányban – valami, amitől Willemnek azt kell gondolnia, hogy a sors is egymásnak szánta őket, így Lulut keresve beutazza a világot Mexikótól Indiáig. Ám ahogy telnek a hónapok, és Lulu még mindig utolérhetetlen, a fiú kezd kételkedni benne, hogy a sors keze olyan erős lenne, mint képzeli…
A Csak egy nap romantikus, érzelmes párdarabja a döntésekről szól, amelyeket hozunk, a véletlenekről, amelyek csak úgy jönnek – meg a boldogságról, ott, ahol ezek találkoznak.

Akik hiányolták, hogy jobban megismerjék a titokzatos holland Willemet, azoknak van egy jó hírem, mert a könyv Willem szemszögéből íródott, így beleláthatunk a fiú fejébe is. A történet ott kezdődik, ahol az első részben Willem eltűnt. Willem egy kórházban ébred, nem tudja hol van, és nem emlékszik sokra. Az emlékei folyamatosan térnek vissza, órákkal később már biztosan tudja, hogy meg kell találnia egy lányt, akit Lulunak hívnak, és akit a művészlakban hagyott, mielőtt elment volna reggelit szerezni. Willem még szinte kótyagosan elindul, hogy megkeresse a lányt.

Néhány nap reménytelen keresés után Willem rájön, hogy semmit sem tud a lányról, egyedül csak Lulu karórája maradt nála. Így visszarepül Hollandiába. Ezután következik az izgalmasabb rész. Megismerjük Willem mindennapjait, a barátait, akiket azokban az országokban ismert meg, ahol eddig járt. Willem segítője, Broodje szimpatikus volt, talán az egyik legpozitívabb mind közül. Egészen Cancúnig utaznak a téli szünetben, hogy megtalálják a lányt, mert Willem emlékszik, hogy az ünnepeket Lulu a szüleivel mindig ott tölti.

Willem és Broodje ezek után sorra járja az összes panziót, hotelt és apartman komplexumot, az egész cancúni tengerpartot, de sehol sem lelik nyomát Lulunak. Willem ezután úgy határoz, hogy egy táskával nekivág a végtelennek, stoppal indul el Valladolid felé, ahol összetalálkozik egy kedves lánnyal, Kate-tel, aki maga is színész. Willem mesél Kate-nek Luluról, és arról, hogyan ismerkedtek meg, és hogyan veszítették el egymást. Kate akkor rávilágít, hogy Willem talán nem véletlenül hagyta egyedül Lulut, amikor reggel lement a pékségbe, mert ahelyett, hogy maradt volna, az egész táskáját magával vitte. Mexikóban Willem elkap egy ételmérgezést, akkor hívja fel az édesanyját, Yaelt, aki megkéri, hogy menjen haza.

Willem ezután anyjához utazik, aki Indiában él, ahol tanulmányozza az indiai gyógymódokat. Megtudjuk, hogy Willem és édesanyja között a kapcsolat nem éppen felhőtlen. Mióta Willem apja, Bram meghalt, mindketten menekülnek amszterdami otthonuktól. Willem Indiában egy sor kalandban vesz részt, szerepel egy indiai filmben is és rengeteg új barátra tesz szert. Willem azután Utrechbe megy, és hírt kap róla, hogy valaki a Gerilla Will társlathoz küldött egy levelet, és valószínűleg Lulu volt az. Willem lassan egy évig kereste Lulu-t és szinte már le is tett róla, amikor egy véletlen folytán, egy előadáson Allyson meglátja, amint Willem a főszerepet játssza.

A Csak egy év számomra egy kicsit gyengébbre sikerült, mint a Csak egy nap. Túl soknak éreztem azt a tömérdek kalandot, amiben Willem részt vett, bár ezen keresztül jól megismerhettük a személyiségét. Tetszett, hogy Willem karaktere azért folyamatosan fejlődik a történet folyamán; eddig nem igazán hitt a “szerelem első látásban”, de ahogy egyre messzebb kerül Lulutól, érződik, hogy mennyi mindent képes lenne megtenni azért, hogy megtalálja őt.

A könyv végén olvasható egy Csak egy éjszaka c. novella, amit az írónő azoknak szánt, akik nem tekintenék lezártnak a két fiatal történetét. Itt tudjuk meg, hogy Allyson és Willem ugyanazon a bulin járt Cancúnban, ugyanazon a napon, ám mégsem találták meg egymást. 🙂

Gayle Forman írásmódja nagyon tetszik ezt már az első kötetből és a Ha maradnék című kötetből is megtudhattam. Biztosan, hogy hamarosan elolvasom a többi könyvét.

Kedvenc idézetek:

Ezt megnyered, azt elveszíted. Néha egyszerre nyersz és veszítesz.

– Sztár vagy Indiában?- kérdezi Allyson
– Brad Pitt vagyok Indiában – feleli Willem.

A szerelmet nem szoktuk védeni. Kockára tesszük.

Összességében a történet: