Nagyon régóta vártam ennek a könyvnek az elolvasását, most végre sor került rá. Egy kicsit direkt húztam, hogy meghallottam a könyv megfilmesítését, a kettőt egyszerre akartam letudni.
Gayle Forman – Ha maradnék
Kiadó: CICERÓ KÖNYVSTÚDIÓ
Oldalak száma: 258
Kiadás éve: 2011
És te hogyan döntenél?
Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.
Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.
Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.
Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?
Gayle Forman már bizonyított nálam a Csak egy nap című könyvével, ezért biztos voltam benne, hogy a mostani könyve sem fog csalódást okozni. Mint néhány történetnél, ennél is úgy adódott, hogy előbb szereztem tudomást a megfilmesítésről. Nagyon örültem neki, hogy Chloe Grace Moretz kapta meg a főszerepet, mert Mia karaktere egy az egyben így jelent meg a fejemben.
Néhány belső infó a könyvről: Mia a szüleivel és öccsével úgy döntenek, hogy a hószünet örömére ellátogatnak barátaikhoz. Kocsiba ülnek, de sajnos már nem jutnak el barátaikhoz, balesetet szenvednek. Mia egyedül találja magát a felborult kocsi mellett, és nemsokára számára is világos lesz, hogy csak egyedül élte túl a balesetet. Mia kómába esik, ám a testén kívül érzékeli, hogy mi történik vele. A szülei azonnal meghaltak a baleset során, az öccsét, Teddy-t viszont egy másik kórházba viszik. Miának fogalma sincs, hogy mi történik, nincs mellette senki, aki magyarázatot adhatna. Szépen elkezd visszaemlékezni a múltra, így szerzünk tudomást Mia és családja életéről.
Írói berkekben azt mondják, hogy friss élményeket, családi tragédiákat nem szabad megírni, mert azok túl személyes jellegűek lesznek, azok csöpögnek a keserűségtől. A könyv végén található egy interjú a szerzővel, ott olvashatunk róla, hogy Mia története valós eseményeken alapul, ami Gayle Forman egyik közeli barátaival történt. Akkor a szerző maga sem gondolta, hogy a történet kilép a terápiás zugírások sora közül, ám mikor több barátjának és a szerkesztőjének is megmutatta, ők biztatták, hogy kezdjenek komolyan foglalkozni vele.
Valóban, Mia története annyira valóságos, annyira fájdalmas, hogy egyszerűen nem lehet úgy tekinteni, mint egy fikciót, hiszen ez bárkivel megtörténhet. Nyilván fogalmunk sincs, hogy mi történik az emberekkel, amikor kómába esnek, de a felvetés, hogy egy “átmeneti” helyre kerülünk, ahol átértékelhetjük az életünket, és eldönthetjük, hogy szeretnénk-e tovább élni, könnyen elképzelhető. Miának el kell döntenie, hogy képes-e feldolgozni a balesetet, hogy elvesztette a teljes családját, és képes-e ezek után teljes életet élni.
Míg Mia meghozza döntését számtalan emléket olvashatunk, rengeteg ismerőse, barátja érkezik hozzá a kórházba, akik mind biztosítani szeretnék őt, hogy mellette állnak. Mindegyikükkel kapcsolatban olvashatunk sztorikat, ezáltal a jelen és a múlt keveredik egymással, de egyáltalán nem zavaróan. Éppen annyi infót kapunk, hogy ne kavarodjunk el. A visszaemlékezés nem időrendi sorrenden történik, de mégis valahogy annyira klappol. A könyv egyszerűen letehetetlen, és rövid volta miatt akár egy este alatt is kivégezhető.
A karakterek nagyon valóságosak, nem hétköznapiak lettek. Nagyon bírtam Mia punk szüleit, Teddy-t is, és Mia barátja, Adam is nagyon szimpatikusnak tűnt. Mia sokban hasonlított rám, korábban én is zongoráztam, és teljes mértékben átéreztem, hogy mit érez Mia a zene és a klasszikus cselló iránt. Bár én nem készültem a Juilliardra, de azért öröm volt a klasszikus darabokról olvasni, és arról, hogy Mia mennyit gyakorol. 🙂 Mintha csak magamat láttam volna a kötelező napi 3 óra gyakorlással. 🙂
Mindenkinek ajánlom az elolvasását, és a film megnézését is!
Kedvenc idézetek:
– Sehogy. Megpróbálod túlélni. Összeszorítod a fogad, és valahogy majd csak kibírod.
A szerelem egy büdös kis ribanc.
A nők bármilyen fájdalmat képesek elviselni. Egy szép napon majd te is megtudod.
Összességében a történet:
Írásról, inspirációról, könyvekről 
Vélemény, hozzászólás?