Az írástechnika fejlesztése: nem tehetségkérdés, hanem edzésprogram

Az „írástechnika fejlesztése” kifejezést sokan úgy hallják, mint valami száraz tantermi tantárgyat, rengeteg a szabály, amit be kell tartani, görcsösen kell ragaszkodni alapelvekhez, és alapvetően az íráshoz tehetség is kell.

Pedig az írástechnika valójában sokkal inkább egy módszertan. Olyan eszköztár, amit mindig magadra szabsz. Vannak örökérvényű tanácsok persze, mint a “mutasd, ne mondd”, vagy a “halál a határozószókra”, de igazából az írástecnika fejlesztése és annak módja nincs kőbe vésve.

A legnagyobb tévedés, amit íróknál (kezdőknél és haladóknál is) újra meg újra látok, hogy összekeverik a szöveg minőségét a szöveg születésének módjával. Azt várják, hogy az írás tökéletesen, magától jöjjön, a valóságban a legtöbb fejlődés annak köszönhető, hogyha minél többet dolgozol a szövegen. Nagyon ritka, hogyha valaki már elsőre egy olyan tökéletes kéziratot tesz le, amiért Pulitzer-díj járna. Tévedés. Az írást sokan évekig tanulják, nyugati országokban nem véletlenül tanulhatnak a diákok egyetemen is kreatívírást. Mert az írás tanulható.

Az írás nem lineáris tevékenység

Sokan akkor érzik magukat alkalmatlannak, amikor írás közben össze-vissza ugrálnak: megírnak egy jelenetet, aztán visszamennek a párbeszédhez, majd átírják a nézőpontot, aztán fél órát gondolkodnak egy mellékszereplő motivációján. Pedig ez normális.

A klasszikus Flower-Hayes-féle kognitív írásmodell szerint az írás nem egyenes vonal, hanem folyamatos váltás a tervezés, a megfogalmazás és az ellenőrzés között. Magyarán az írásnak nem kell lineárisan történnie, nem kell az elejétől a végéig töretlenül haladnod.

A fejlődés ott kezdődik, hogy nem ráerőszakolod magadra a tökéletes munkafolyamatot, hanem abban, hogy megtanulod külön kezelni az üzemmódokat. Például:

  • írás közben tilos finomcsiszolni,
  • szerkesztés közben tilos új jelenetet „csak úgy” beírni (feljegyzed, és később visszatérsz),
  • olvasás közben nem bírálod magad, hanem adatot gyűjtesz.

Ez a három tanács önmagában sok írói elakadást felold.

Az írás legyen célzott gyakorlás

Szeretünk abban hinni, hogy majd belejövünk, ha sokat írunk. A gond csak az, hogy a sok írás könnyen a rossz beidegződések gyakorlása lesz. Az igazi fejlődést az hozza, amikor célzottan egy-egy készséget edzel.

A pszichológiában ezt hívják deliberate practice-nek (céltudatos gyarkolásnak), tehát nem a rutin ismétlése fejleszt, hanem a tudatos, visszacsatolt, konkrét képességre bontott gyakorlás, és a komfortzónán kívüli fejlődés.

Írói nyelvre fordítva: ha a párbeszédeid laposak, ne írj még egy fejezetet. Írj inkább 10 darab féloldalas dialógust ugyanarra a helyzetre, különböző célokkal:

  • egyszer rejtett agresszióval,
  • egyszer úgy, hogy az egyik szereplő hazudik,
  • egyszer félbehagyott mondatokkal,
  • egyszer úgy, hogy a szereplők soha nem mondják ki, mit akarnak valójában.

Akkor fejlődsz, amikor a gyakorlásnak van konkrét tárgya. Ha gyengének érzed magad valamiből, akkor pusztán az írás nem fog jobb íróvá tenni. Az írástechnikai gyakorlatok és feladatok sokat segítenek.

A legolcsóbb mesterkurzus: olvass kritikusan

A legtöbb író sokat olvas, de kevesen olvasnak úgy, mint egy szakember. A legjobban akkor tanulhatsz másoktól, hogyha figyeled a mondatokat, a bekezdéstöréseket, a ritmust, a fókuszt és olvasás közben jegyzetelsz.

Én ezt úgy szoktam javasolni, hogy legyen egy külön nap, amit ilyen kritikus olvasásra szánsz. Nem kell minden könyvet így olvasni, mert tönkreteszi a varázst. De heti 1-2 alkalommal aranyat ér.

  • 1, Vedd elő az egyik kedvenc könyved, amit már ismersz. Fontos, hogy olyan legyen, amit már olvastál legalább egyszer és ismered a szöveget.
  • 2, Válaszd ki a kedvenc fejezetedet.
  • 3, Figyeld, hogy az író milyen eszköztárt használ, milyen hasonlatokat, metafórákat. Hogyan fokozza a feszültséget, hogyan alkalmazza a mutasd, ne mondd szabályt. Hogyan írja a párbeszédeket, a szereplők hogyan viselkednek, milyen jellegzetes szavakat használnak.
  • 4, Jegyezd fel ezeket egy külön füzetbe, mert később jól jöhet.
  • 5, Fogd az egyik írásod/jeleneted, és próbáld meg így átírni. Fontos, hogy ez később ne szerepeljen a végső kéziratban, hiszen nem a másolás a cél, pusztán a gyakorlás!
  • 6, Szánj elég időt a feladatokra és gyakorolj lehetőleg minden héten.

Visszajelzés kérése

A fejlődésben a visszajelzés a legkényesebb pont, mert az ego itt sérül a leggyorsabban. De ha fejlődni szeretnél, akkor elengedhetetlen, hogy megmutasd az írásodat másnak is, mert te nem fogsz tudni egy idő után elég kritikusan hozzáállni a szöveghez.

Kérj fel bétákat, előolvasókat. Ne csak azt kérdezd meg tőlük, hogyan tetszett az írás, hanem írj össze pár kérdést, amik konkrétan rávilágíthatnak arra, ahol leggyengébb a szöveg. Például:

  • Hol laposodott el az írás?
  • Melyik mondatnál érezted azt, hogy elvesztetted a fonalat?
  • Melyik szereplő tette nem volt logikus?
  • Melyik szereplő nem volt szimpatikus, és miért?
  • Melyik párbeszéd nem kötött le?

Ha most azt kérdeznéd, mi az a minimum, amitől látványosan jobb lesz az írásod azt mondanám, sosem lehet eleget gyakorolni. Tudom, a legtöbb esetben elvesztegetett időnek tűnik, amikor nem haladsz az éppen aktuális kéziratoddal. De hidd el, az olvasók látni fogják a fejlődést.


Hasznos linkek:

https://www.goodreads.com/book/show/39934.Reading_Like_a_Writer

https://www.writingaboutwritingaboutwriting.com/steering-the-craft

https://writingcommons.org/section/writing-process/problem-solving-strategies

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑