Összegyűjtöttem újabb tíz olyan könyves fun factet, amiről talán te sem hallottál még. Garantálom, hogy utána kicsit más szemmel nézel majd a polcodon sorakozó könyvekre. 📚✨
1) A világ legrégebbi, pontos dátummal ellátott nyomtatott könyve 868-ból származik
A Gyémánt-szútra (Diamond Sutra) a buddhista tanítások egyik szent szövege, és igazi történelmi kincs. Ezt a különleges, fametszetes tekercset Kínában nyomtatták 868. május 11-én – a dátum szerepel is rajta, ami ritkaság az ilyen korai nyomtatványoknál. A tekercs több mint 5 méter hosszú, finom papírból készült, és aprólékosan kidolgozott illusztrációkkal díszítették. A Gyémánt-szútrát 1900 körül fedezték fel egy barlangban, a híres Selyemút mentén, Dunhuang közelében, és ma a British Library őrzi Londonban.
2) Melyik a leghosszabb regény? Attól függ, hogyan mérjük.
Ha a karakterszámot vesszük mércének (és beleszámoljuk a szóközöket is), a Guinness World Records szerint a csúcstartó Marcel Proust hétkötetes műve, az À la recherche du temps perdu / Az eltűnt idő nyomában: kb. 9 609 000 karakter. Ez a Guinness hivatalos kategóriája („longest novel”), ezért sok helyen automatikusan Proustot emlegetik győztesként.
Viszont az irodalomtörténészek gyakran a 17. századi, tízkötetes „Artamène ou le Grand Cyrus” című francia „roman-fleuve”-t tekintik hosszabbnak: az 1649–1653 között megjelent eredeti kiadás 13 095 oldal, a modern számítások szerint pedig nagyjából 1 954 300 szó.
3) Az első e-könyv 1971-ben született – méghozzá a Függetlenségi Nyilatkozat
Az e-könyvek „ősét” Michael S. Hart, az Illinoisi Egyetem hallgatója készítette el 1971. július 4-én, amikor is a Függetlenségi Nyilatkozat teljes szövegét begépelte az egyetem Materials Research Laboratoryjának Xerox Sigma V nagyszámítógépébe. Ez lett a Project Gutenberg eText #1 állománya, vagyis a világ első, közösségnek szánt digitális könyve. A kezdeti technikai környezet ma már mosolyt csal az arcunkra: a fájl kb. 5 kilobájt volt, csupa nagybetűvel, mert a rendszerben még nem volt kisbetűs készlet. A „világ első e-könyve” minősítést ma már nemcsak a könyvtörténészek, hanem a Guinness World Records is így tartja számon.
4) A legapróbb „nyomtatott könyv” olvasásához mikroszkóp szükséges
A Guinness két külön kategóriát tart nyilván: az egyik a „a nyomtatott könyv legkisebb reprodukciója”, a másik a „legkisebb nyomtatott könyv”. Az előbbi rekordot a Teeny Ted from Turnip Town tartja (2007): a történetet – Malcolm Douglas Chaplin meséjét – egy polírozott, egykristályos szilíciumlapkára írták fel fókuszált galliumion-nyalábbal a Simon Fraser Egyetem Nano Imaging Laborjában (Vancouver). A „könyv” 30 mikrotáblából áll, mindössze 0,07 × 0,10 milliméter, és csak pásztázó elektronmikroszkóppal olvasható.
A másik kategóriában – „legkisebb nyomtatott könyv” – már valódi, lapozható mini-könyvről beszélünk. Itt a csúcstartó a japán Toppan Printing 22 oldalas mikrokönyve, a Flowers of the Four Seasons (Shiki no Kusabana), amelynek minden oldala kb. 0,74 × 0,75 milliméter. A kiadványt 2012-ben nyomtatták speciális mikro-nyomtatási eljárással; a virágok nevei több írásrendszerben is szerepelnek benne.
5) Mark Twain és az írógép
A közkeletű állítás szerint Twain Tom Sawyer-je volt az első írógéppel készült (és leadott) kézirat. Maga Twain emlékezett így későbbi diktálásaiban, csakhogy a levéltári és technikatörténeti adatok mást mutatnak. A korai írógép-történész Darryl Rehr kutatására is támaszkodó University of Virginia-összeállítás szerint nem a Tom Sawyer, hanem a Life on the Mississippi (1883) volt az a könyv, amelynek kéziratát írógépen gépelve adták le a kiadónak. Fontos árnyalat még, hogy Twain többnyire nem maga gépelt: a Life on the Mississippi kiadói példányát is gépelő készítette a kéziratról.
6) Dr. Seuss 50 szóból írt világsikert
A történet szerint Dr. Seuss szerkesztője, Bennett Cerf 50 dollárban fogadott az íróval, hogy nem tud írni egy mesekönyvet legfeljebb 50 különböző szó felhasználásával. Seuss elfogadta a kihívást – ennek lett az eredménye a Zöld sonkás tojás (1960), a Beginner Books sorozat ikonikus darabja, amely hamar a szerző legnépszerűbb címei közé került. A kész könyv pontosan 50 különböző szót használ (a lista közismert és visszakereshető), a leggyakoribb a not (82 előfordulás). A szóanyag döntő része egyszótagú, az egyetlen kivétel az anywhere. A szakmai anekdotárium még egy mosolyra okot adó lábjegyzettel szolgál: Seuss később azt mesélte, hogy Cerf sosem fizette ki a legendás ötven dollárt.
7) Egy teljes regény az „e” betű nélkül?
Ernest Vincent Wright Gadsby (1939) című regénye több mint 50 000 szóból áll, és egyetlen „e” betűt sem használ – márpedig ez az angol nyelv leggyakoribb betűje. A műfaji megnevezés lipogram: olyan szöveg, amelyben a szerző szándékosan mellőz egy (vagy több) betűt. Wright maga írja a bevezetőben, hogy a munkát az „úgysem lehet megcsinálni” típusú kétkedés hergelte.
8) A Voynich-kéziratot ma sem értjük
A Voynich-kézirat minden idők egyik legkülönösebb és legtitokzatosabb könyve. A 15. század első feléből származik, és ma a Yale Egyetem Beinecke Ritka Könyvek és Kéziratok Könyvtárában őrzik (Beinecke MS 408). A 240 oldalas pergamenkódex tele van furcsa, nem azonosítható írással, szimbólumokkal és növényrajzokkal, amelyek egyetlen ismert nyelvvel vagy írásrendszerrel sem egyeznek meg. A kézirat papírja radiokarbon-vizsgálat szerint 1404 és 1438 között készült, így valószínű, hogy valóban középkori eredetű, és nem későbbi hamisítvány.
A kézirat 1912-ben került elő újra, amikor Wilfrid M. Voynich, lengyel származású amerikai antikvárius megvásárolta egy római jezsuita gyűjteményből. Innen kapta mai nevét is. Azóta kriptográfusok, nyelvészek, történészek, sőt az FBI és a CIA szakemberei is próbálták megfejteni a szöveget, de mindeddig sikertelenül. A második világháborúban Alan Turing is hallott róla, a hidegháború idején pedig még a KGB is vizsgálta, hátha kódolt üzenetet rejt. A Voynich-kézirat máig az egyik legnagyobb könyves rejtély.
9) A legtöbbet fordított szerző
Az UNESCO Index Translationum adatbázisa alapján a legtöbbet fordított egyéni szerző ma is Agatha Christie. A nyilvántartás szerint 7 236 fordítás köthető a műveihez. A dobogón Jules Verne (4 751) és William Shakespeare (4 296) követi; utánuk Enid Blyton és Barbara Cartland jön. Fontos: az Index fordítások számát összesíti (nem a nyelvekét), mégis jól jelzi a szerzők világpiaci elérését.
10) A legnagyobb könyvtolvaj a világon egy professzor volt
A történelem legtermékenyebb könyvbanditája egy ottumwai férfi. A legtermékenyebb könyvtolvaj Guinness-rekordernek, Stephen Blumbergnek igen érdekes a sztorija. A 23 600 kötetet, amelyeket az 1970-es évek és 1990 márciusi letartóztatása között gyűjtött össze, mind a 17 szobás otthonában rejtette el – faltól falig, padlótól a mennyezetig, folyosókon, gardróbokban és fürdőszobákban tárolta. A Blumberg által meglovasított figyelemre méltó művek között szerepelt a Tamás bátya kunyhója és az Elveszett paradicsom első kiadása, valamint egy 1480-ból származó, kézzel nyomtatott Biblia. A készlet értékét 1990-es dollárban 5 és 20 millió dollár között becsülték. A történet külön pikantériája, hogy a tolvajt a barátja és alkalmi társa, Kenneth J. Rhodes buktatta le: a férfi 56 000 dolláros informátori díjért cserébe segítette az FBI-t, és konkrétan ő vezette el az ügynököket Blumberg házi „raktárához”.
A saját vallomásai és az igazságügyi szakértői jelentések szerint nem kereskedett a könyvekkel: megmenteni akarta őket az állam és az intézmények „titkolózása” elől, s halála után „méltó helyre” szánta a gyűjteményt.
+1 Az UNESCO Index Translationum adatai szerint a kiadók évente körülbelül 1,8 millió új címet adnak ki világszerte – vagyis nagyjából percenként három új könyv születik valahol a világon. Ha megpróbálnád mindet elolvasni, napi egy könyvvel számolva több mint ötezer éven át kellene élned, hogy beérd magad.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz a hírlevélhez, ahol értesítést küldök minden friss bejegyzésről, írástechnikai anyagról, és néha egy-egy szégyentelenül őszinte kulisszatitkot is.
Írásról, inspirációról, könyvekről 
Hozzászólás