Megmondom őszintén, nagyon akartam szeretni ezt a könyvet. Számtalan ajánlást kaptam a Moly.hu-n, illetve rengeteg ismerősöm ajnározta a könyvet, ezért döntöttem úgy, hogy nekivágok. Sajnos a könyv nem a várt hatást váltotta ki belőlem.
Sara B. Elfgren – Mats Strandberg – A Kör
Kiadó: GEOPEN KÖNYVKIADÓ
Oldalak száma: 548
Kiadás éve: 2012
Sorozat: Az Engelsfors trilógia
Boszorkányok pedig vannak
Engelsfors apró, festői kis város Svédországban. Az itteni középiskola elsősei között van hat lány, akik különböznek a többiektől. Semmi közös nincs bennük, csupán az, hogy mindegyikükben természetfeletti erő lakozik.
Épp hogy elkezdődött a tanév, amikor egy halott fiút találnak az iskola egyik mosdójában. Mindenki öngyilkosságra gyanakszik, kivéve a hat lányt. Egyedül ők sejtik az igazságot. Egyik éjjel, amikor a hold kísérteties vörös színre festi az eget, a lányok találkoznak a parkban. Maguk sem értik, mi vezette őket oda, csak azt tudják, szükségük van egymásra. Boszorkányok lettek. Egy ősi prófécia szerint kiválasztottak.
A rejtélyes gyilkosság óta a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Pedig fogytán az idő, mert valami vadászik rájuk, és ha nem találják meg, nem pusztítják el az ismeretlent, akkor ők halnak meg…
Kiállhatatlan szülők, iskolai gondok, barátság, szerelem, varázslat és halál tölti be az ifjúsági Engelsfors trilógia első kötetének lapjait.
A fiatal svéd szerzőpáros első közös könyve hihetetlen sikert aratott, és már huszonegy nyelven olvasható.
Imádom a boszorkányos történeteket, a Harry Potter és a Bíborhajú könyvsorozat után sajnos magasra raktam a lécet, amit ez a kötet nem tudott megugrani. Maga az elmesélés is elég furcsa volt: van hat lány főszereplőnk, akik különbözőek, teljesen más közegből, családból, baráti társaságból jöttek, és hirtelen mindannyiuk élete megváltozik. A szerzőpáros úgy gondolta, hogy mind a hat lány belső gondolatait úgy tudnák a legjobban átadni, ha arra E/3 jelenidejű elbeszélést választanak, ami hat különböző hangon nagyon furcsán hatott. Az elején küszködtem a nevekkel is (hiszen mindegyik egy kisebb svéd nyelvtörő), és az első tíz-húsz oldalon nem is tudtam, hogy most tulajdonképpen ki is a főszereplő. Aztán kiderült, hogy mind a hat lány.
A cselekmény számomra egy kicsit lassú volt, egy csöppet ez miatt indokolatlanul hosszúra sikerült. A szerzőpáros sokszor elveszett a részletekben, az apró mozdulatokban, az egyes szereplők kifejtésében, ezzel viszont megölték a cselekményt. Nehéz kézben tartani egy olyan történetet, ahol ilyen sok a főszereplő, de valahogy másként is meg lehetett volna oldani. Egészen pontosan most a Pretty Little Liars jutott az eszembe, ahol ezt remekül kitalálták.
A könyv arra tökéletes, hogy rávilágítson néhány mostani problémára a fiatalok körében: kirekesztettség, bulizás, drogok és alkohol fogyasztása, evési zavarok stb. Szóval ezek mindenképpen okító jelleggel jelentek meg a történet folyamán, de az élvezeti faktor viszont jelentősen lecsökkent ez miatt.
Bár a fülszöveg és az első pár oldal izgalmas történetet ígér, még sem érzem azt, hogy kellőképpen lekötött, már alig vártam, hogy a végére érjek, és történjen is valami. Sajnos az első kötet nem győzött meg eléggé, hogy folytassam a sorozatot. Ezért elnézést kérek a szerzőpárostól.
Viszont, hallottam, hogy készült belőle svéd film, amit lehet, hogy megnézek. Már láttam a trailert és az alapján jónak ígérkezik.
Kedvenc idézetek:
– Nem tesz jót, ha az ember elfojtja az érzelmeit – mondja a (Minoo) mamája. – Így vagy úgy, a felszínre kell kerülniük. Minél jobban igyekszel uralkodni felettük, annál kevésbé leszel ura a helyzetnek, amikor előtörnek.
A valóság borzalma nem vethető össze a filmbéli borzalommal. A valóság nem okoz izgalmat, csak elrettent, és az ember mocskosnak érzi magát tőle. A legnagyobb különbség az, hogy a valóságot nem lehet kikapcsolni.
Összességében a történet:
Írásról, inspirációról, könyvekről 
Vélemény, hozzászólás?