Sokan kérdezik az ismerőseim közül, honnan szerzek ihletet a történeteimhez. Én is azok egyike vagyok, akik valamilyen szinten az életből merítenek. Legelső apró történetem – amit tizenkét éves koromban írtam – egy református ifjúsági tábor történeteit és “mi lett volna, ha” eseményeit mesélte el. Természetesen az írás még csak kisregénynek sem mondható, mert belefért egy általános iskolai A/5-s füzetbe, de számomra ez rettentő előrelépést jelent, ha arra gondolok, sokan rajtam kívül éveken át dolgoznak egy íráson, vagy tegyük fel, el sem készülnek vele.
Azon a nyáron rengeteget írtam. Mindenféléről. Barátságról, családról, hitről, mindennapos dolgokról. Olyanokról, ami érdekelt vagy éppen akkor a fejemben járt. Aztán a mélyen bennem rejlő láng kezdett kialudni, és ahogy újból eljött az iskola már egyáltalán nem nyúltam toll és füzet után.
Sok évvel később Budapestre kerültem egy tizenkét évfolyamos gimnáziumba. Korábbi lakóhelyemről minden reggel vonattal utaztam, a teljes utazás oda-vissza mintegy három órát vett el az életemből. Csak néztem, ahogyan az emberek elfoglalják magukat mellettem. Ki-ki zenét hallgatott, bulvárlapot csemegézett, kötögetett, rejtvényt fejtett. Idővel nekem is kellett találnom valamit, amivel elüthetem az időt, ha éppen nem volt mit olvasnom. Így lépett be életembe újból az írás.
Utána már nem csak utazás/metrózás közben jegyzetelgettem, hanem órákon, szünetekben, lyukasórákon is körmöltem a jobbnál-jobb ötleteket. Némelyikük még mindig a fejemben jár, némelyikük elveszett azóta. Eldöntöttem, hogy egyiket sem hagyom elsikkadni, ezért ha valaki összefut velem az utcán, megállóban, vonaton, kávézóban, biztos, hogy egy füzettel a kezemben talál meg. Miért is? Mert a legjobb ötletbörzét az élet nyújtja. Figyelem az embereket, hallgatom a híreket, újságot olvasok. Érdekelnek az emberrel kapcsolatos dolgot, a természetfeletti és megmagyarázhatatlan események. Szívesen hallgatom meg mások problémáját, szívesen fülelek bárhol, hiszen nincs jobb ihletforrás, mint az a bizonyos nagybetűs. 🙂
Természetesen mindenkivel megesik, hogy nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy szeretné. Megszámlálhatatlanul sokszor volt olyan, hogy mindenképpen le szerettem volna írni valamit, de pár mondatnál nem jutottam tovább. Ilyenkor nem erőltetem. Hagyom érlelődni a gondolatokat a fejemben. 🙂
Ha valami nem megy, gyakran keresek megoldást máshol. Igen, nem szégyen, ha egy “író” másokból merítkezik. Én is előszeretettel kapom elő kedvenc könyveimet, és ha még nem is előröl kezdem el olvasni, de bele-beleolvasok egy-egy részletbe. Máris tisztán látom a dolgokat. 🙂 Az egyik ilyen kedvenc a Harry Potter sorozat. Egyszerűen zseniális, Rowling az egyik példaképem, habár én nem teljesen az ifjúsági irodalom területén mozgok/mozognék. Ha kedvem van egy kicsit röhögni, akkor biztosan valamilyen Hermione-Ron, vagy Fred-George szócsatát olvasok el.
Nagyon szeretem Nicholas Sparks regényeit. Nem csak én, millióan. Az egyik olyan külföldi író, aki érzelmes, romantikus regényeivel képes bárhol megríkatni. Ráadásul férfi az illető, ami külön dicséretet érdemel. 🙂 Aki még nem fogott kezében egyetlen egy könyvet sem tőle, az nagyon gyorsan pótolja be. Első könyvnek A leghosszabb út vagy a Szerelmünk lapjai tökéletes lesz!
Harmadik kedvencem Stephenie Meyer. Jaj, most biztosan zúgolódtok, hogy már megint egy uncsi vámpír-őrült lány. Nem, nem vagyok vámpír-őrült. Meyer könyvei mellett az Anne Rice féle Interjú a vámpírral , illetve a True Blood sorozat első részét olvastam. Ezenkívül becsszó, semmilyen más vámpírosat. 🙂 Meyert azért szeretem, mert igaz érzésekről beszél. Lehet, hogy ez valakinek csöpögős, de hiszem, hogy létezhet olyan szerelem, ami Edward és Bella között van.
A könyvekből a romantikus, YA és fantasy könyveket fogyasztom előszeretettel. Aki hasonló körben mozog, bizonyára kedveli a Könyvmolyképző Kiadó, az Agave, a Ciceró, az Ad Astra és a Kelly kiadó könyveit is.
A könyvek mellett másik kedvelt elfoglaltságom az inspiráló zenék keresése. Isten hozott a videomegosztók és a Youtube világában! 🙂 Hihetetlen mennyiségű zeneszám, dalszöveg, filmrészlet elérhető a neten. Csak keresni kell. 🙂
Zenében mindenevő vagyok. Nem válogatok. Az egészen népszerű popslágerektől (Lady Gaga, Beyoncé, Britney Spears, Madonna) kezdve, a rap (Jay-Z, Macklemore, Eminem), a fiúbandák (Backstreet Boys, The Wanted), az indierock (Florence + The Machine), a folk+indie folk (The Civil Wars), és a rock (Paramore, Mutemath, 30 Second to Mars, Linkin Park, Nickelback) minden mennyiségben jöhet. Ezek a kifejezett kedvencek, de ezentúl még számos más.
A negyedik legnagyszerűbb ihletforrásról csak én is nemrég értesültem, hiszen szintén jelenkori cucc. Először én is szkeptikus voltam, de aztán megszerettette magát velem. 🙂 A Pinterest. Imádom! Nem csak hogy saját mappákat hozhatok létre, de biztos, ha egyszer pinelek egy képet, akkor nem fog elveszni a meghajtómon. Rossz szokásom, hogy egyszerre több számítógépen, laptopon és pendrive-ról is dolgozom, így sosem tudom, hogy mit hova és mikor mentettem el. A képek valahol mindig elvesznek a közös meghajtókon vagy véletlenül törlöm őket, de a Pinteresten tuti megmarad. Ráadásul útközben mobilon is meg tudom nézni, ami egyáltalán nem hátrány egy vonatút alatt.
Pinteresten rengeteg gyönyörű kép van. Különösen nagy kedvencek, amikor egy-egy fotóhoz még idézet is társul. Ráadásul, ha megnyitsz egy képet, alatta ott lesznek a hozzá kapcsolódó, hasonló tartalmak is. Nagyszerű segítség egy új karakter, helyszín kitalálásánál. Pinteresten tényleg van minden. 🙂
Mindezek mellett természetesen én sem mondok le további vizuális élményekről. A filmek ismerete sokszor jól jön, ha új regénybe kezdenék. Innen-onnan ötleteket, neveket, helyszíneket, szituációkat elcsenhetünk, természetesen csak mértékkel. 🙂 Sorozatokból is vegyes felvágott a kedvencem: Jóbarátok, Döglött akták, Szívek szállodája, A szökés, Lost.
Nagyjából összefoglaltam, hogy mi az, ami inspirál, ezentúl pedig közzéteszek olyan tartalmakat, képeket, amik hatással vannak a munkámra. Remélem, tetszeni fog nektek!
Írásról, inspirációról, könyvekről 