Novella megjelenés – Sajnálom

Szia, jók az írásaid. A novella is nagyon tetszett, mert sokszor végső helyzetekben jut fel, hogy akik szigorúak voltak az életünkben, a mi érdekünkbe tették. Szoktam írni, mert nem mindig tudom beszédben kifejezni az érzéseimet. Valószínűleg nem a tendenciák szerint meg a kötelező elemek szerint, viszont, ha leírom már könnyebb. Ne értsd félre, ezek is kellenek, mert szükséges a rend.Még megosztok veled ezzel kapcsolatban egy példát. Az óvodába szóltak nekem, hogy szoktassam le kisfiamat a “repülésről” (amikor boldog, pici kora óta, a két kezével csapkod, úgy néz ki mint egy repülő kismadár, szerintem leszokik róla) Megmosolyogtam: Kisfiam, nem így szabad örülni, hanem, ha boldog vagy, azt “kell” mondani, juhé, és a kezedet esetleg a magasba emelheted. Tehát meg akarom szabni, hogy mutassa ki az örömét. Remélem érted az összefüggést. Az én szemszögemből egy írás legyen: közérthető, korszerű (vagyis a mai ember értse) és olyan, amivel azonosulni tud, bármely olvasó.