Könyvkritika – Csak egy nap

Gayle Forman – akiről számomra csak nemrég derült ki, hogy egy hölgy – könyvei már nem ismeretlenek számomra. Belefutottam már egy-két jó véleménybe, a Ha maradnék című könyvének filmváltozatát már nagyon várom. A fülszöveg alapján egy kiváló könyvnek ígérkezett ez is, ezért rögtön bele is kezdtem, ahogy sikerült egyik barátnőmtől (köszi Moncsy) kölcsönkérnem.

Csak egy napGayle Forman – Csak egy nap

Kiadó: CICERÓ
Oldalak száma: 392
Kiadás éve: 2014

Allysont, a burokban nevelt amerikai lányt érettségi ajándékként a szülei befizetik egy nyugat-európai körútra. Londonban, egy szabadtéri Shakespeare előadáson találkozik Willemmel, a lezser holland színésszel, és azonnal kipattan közöttük a szikra. Amikor a sors másodszor is összehozza őket, Allyson rá nem jellemző módon letér a járt útról, és követi Willemet Párizsba. A szikrából egyetlen nap alatt fellobban a láng… amíg Allyson arra nem ébred az együtt töltött viharzó nap után, hogy Willem elment.

A sorsfordító napot az önmegismerés éve követi: Allyson megszabadul a belé nevelt korlátoktól, hogy megtalálja igazi szenvedélyeit és talán az igazi szerelmet.

Allyson egyedüli gyerek és mint minden más egygyerekes családban rá is hatalmas súly nehezedik. Mivel szülei sokáig próbálkoztak, hogy szülessen még egy gyerekük – ám ez nem jött össze nekik – Allysonnak kell mindenben kárpótolnia őket. Orvos apja hatására szintén orvosnak készül, az iskolában kiválóan tanul, mindig szót fogadott a szüleinek, sosem cselekedett felelőtlenül, meggondolatlanul.

Hogy végre kicsit kiszabaduljon szülei óvó szárnyai alól, befizetik őt egy nyugat-európai túrára, Allyson a legjobb barátnőjével, Melanie-val egy csomó érdekes nagyvárost látogat meg (jó hír, még Budapestre is ellátogatnak, ám ez csak említés szinten szerepel a történetben, hogy Párizs helyett Budapestre jöttek). A körút vége felé a csoport Stratford-upon-Avon-ba készül, hogy megnézzen egy Shakespeare előadást. Allyson és Melanie összefutnak egy társulattal, akik kicsit átértelmezett Shakespeare darabokat adnak elő a szabadban. Allysont teljesen lenyűgözi az egyik színész srác, Willem, akivel később a Londonba tartó vonaton találkoznak. Willem és Allyson között azonnal érezni lehet a szikrát, a holland srác pedig ráveszi Allysont, hogy ruccanjanak ki egy napra Párizsba, hiszen a csalagúton alig pár óra az út. Allyson úgy érzi, hogy most az egyszer másképpen kell cselekednie, mint ahogyan egyébként szokott, így a szívére hallgat és elmegy kettesben Willemmel Párizsba.

egy_nap_1

Allyson – akit Willem csak Luluként szólít, mert az 1920-as évek némafilmes sztárjára, Louise Brooks-ra hasonlít – jól szórakozik a fiatal színésszel, azonban néha meginog a hite, hogy Willem milyen ember is valójában, mert Willem nem egy ismeretlen francia lánnyal keveredik beszélgetésbe, köztük egy csinos Céline nevű istennővel, akinél otthagyják Allyson bőröndjét, amíg várost néznek. Willem nem csak a szokványos turistalátványosságokat mutatja meg Allysonnak, hanem Párizs egy olyan oldalát is, amit egyébként egyetlen egy útikönyvben sem találni meg. Együtt sok kalandba keverednek, viszont a nap vége felé világos, hogy ez a kaland nem tarthat örökké, hiszen csak egyetlen napban állapodtak meg.

Este felszöknek egy művésztanyába, ahol Willem és Allyson “elmélyítik” kapcsolatukat – ha értitek mire gondolok 🙂 – de másnap reggel Allyson egyedül ébred a lakásban. Először azzal nyugtatgatja magát, hogy Willem biztosan csak reggelit vesz neki, azonban mikor órák múlva a művésztanya tulajdonosa hazajön, Allyson kénytelen elmenni onnan. A kétségbeesett Allyson – aki sem a telefonszámát, sem a teljes nevét nem tudja Willemnek – más választás híján felhívja az európai túravezetőt és sebzett szívvel hazautazik Melanie-val.

A könyv második része betekintést nyújt Allyson egy évvel későbbi életébe. Felvették a bostoni egyetemre, orvosi előkészítőre jár, de nem találja helyét az iskolában. Megpróbálta bár kiheverni a Párizsban történteket, de úgy látszik, örökre megváltozott benne valami. Ez a rész kevésbé volt izgalmas, mint az első – nyilván mert Allyson szenved és rossz volt ezeket a részeket olvasni. Egy kicsit javított a helyzeten, amikor Allyson jelentkezik egy kurzusra, ahol Glenny professzor egy kicsit átértelmezve mutatja be a hallgatóknak Shakespeare munkásságát. Itt Allyson összeismerkedik Dee-vel – egy meleg bronx-i csoporttársával – aki, egy időre felejteti vele Willemet, de később világossá válik számára, hogy Allyson már nem tud többé ugyanaz a lány lenni, aki korábban volt. Allyson elhatározza, hogy visszamegy Párizsba és felkutatja Willemet, és meglelje az akkori Lulu-t.

Gayle Forman

Ez a kedves történet a kiútkeresésről, a “szerelem első látásra” effektusról szól, egyfajta “Tévedések vígjátéka“. A könyv harmadik része Allyson nyomozását mutatja be, ahogy a semmiből megpróbálja felkutatni Willemet Londontól egészen Párizsig, majd végül a lány Hollandiában köt ki. Sok mindent nem tudhatunk meg abból, hogy pontosan mi történt, és Willem miért tűnt el, ezeket csak sejteni lehet, de a könyvnek van egy folytatása, ami a Csak egy év címet kapta, és Willem szemszögén keresztül ismerjük meg azt az egy évet, ami alatt ő is megpróbálta meglelni Allysont.

Tetszettek benne az apró Shakespeare utalások, és mivel középiskolában részt vettem egy cserediák programon Hollandiában, ezért jó volt viszontlátni olyan jellegzetességeket, mint a hagelslag (cserediákom és a szülei is kétpofára habzsolták reggelente) 🙂 A könyv közepe egy kicsit vontatottabb lett – persze ennek célja is volt -, de az eleje és a végkifejlet mindenért kárpótol.

Egy ideig kevertem a dolgokat, és azt hittem, hogy az Anne Hathaway főszereplésével készült, Egy nap c. film ezt a könyvet dolgozza fel, de egy kis utánaolvasás segített, hogy rájöjjek, mégsem. Ennek ellenére a film plakátja (és a szereplők) nagyon emlékeztetnek erre a történetre.

Kedvenc idézetek:

Most értem meg, hogy nem elég tudni valakinek a nevét. Azt is tudni kell, kicsoda.

Arra gondolok, amit anyu mondott. Hogy legyünk hálásak azért, ami van, és ne arra ácsingózzunk, amiről azt képzeljük, hogy kéne.

Ahol becsúszik a véletlen, ott nem lehet visszatáncolni.

Összességében a történet:

toll2toll2toll2toll2toll2

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: