Az egyetlen olyan könyv az Ulpiustól eddig, ami tetszett. Jó értékeléseket olvastam róla és megjött a kedvem egy vérfarkas sztorihoz. Izgatott, hogy milyen lehet egy vérfarkas szupermodell élete.
Ronda Thompson – Egy vérfarkas szupermodell vallomásai
Kiadó: Ulpius-Ház
Oldalak száma: 398
Kiadás éve: 2009
Lou Kipinski. A férfiak megőrülnek érte. Bársonyos fehér bőre, formás hosszú combja, millió dolláros mosolya a modellvilág első számú csillagává avatja. Gyönyörű nő… halálos harapással. Egyedül gyerekkori barátnője tudja a szörnyű titkot, hogy Lou havonta egyszer vérszomjas fenevaddá változik, farkasszőr lepi el a testét, éles tépőfogai nőnek, és nem kegyelmez… Két nőt holtan találnak New Yorkban, akik hasonlítottak Lou-ra. A nyakukon marták meg őket. Miközben egy szadista fenevad liheg a nyomában, Lou-t rémálmok gyötrik; szenvedélyes szeretkezések, melyek szörnyű mészárlásba torkollanak. Vajon tényleg az ünnepelt sztár járja éjjel az utcákat zsákmány után kutatva? Ahelyett, hogy vonyítana a holdra, Lou magándetektívet fogad, aki szintén nem akárki… A New York Times bestseller írója Ronda Thompson felejthetetlen karaktert teremt napjaink “báránybőrbe bújt farkas” történetében. Celebek, sztárok, modellek és rajongók; mind mások, mint aminek képzeljük őket. Sikerkönyve humoros, izgalmas és szenvedélyes bepillantás a modellvilág színfalai mögé.
A történettől éppen annyit lehet elvárni, mint amit a címe sejtett. Ha szeretnénk pár könnyed órát eltölteni és sokat nevetni, akkor ez a könyv ideális lesz. Hihetetlen fanyar humorú főhősünk, Lou aztán megmondja a tutit. Ne képzeljük azt, hogy ő tipikusan rinyálós, beképzelt topmodell. Nem, ő a belevaló fajta, aki megmondja a frankót. Az igazán nagy plusz pont azért jár, mert minden egyes szereplő hihető, szerethető. Szerettem Cindy-t, Lou meleg barátnőjét, Stefant, Lou fotós kollégája is. Egyetlen szívfájdalom, hogy megjelennek vámpírok, és bár nem játszanak fontos szerepet, a történet akkor is meglett volna nélkülük. Ha azt gondolnánk, hogy egy csöpögős hangulatú könyvet kapunk, amiben kizárólag a modellélet viszontagságairól olvashatunk és annak árnyoldalairól, akkor tévedünk. Van itt akció, nyomozás, káromkodás, dögös nyomozópasi, egy kis verekedés, még egy kis verekedés és szőr… sok szőr. 🙂
Sajnos, aki azt reméli, hogy lesz folytatása, az csalódni fog. Ugyanis én is csak később értesültem róla, hogy bár az írónő sorozatnak szánta a kötetet, idő közben sajnos elhunyt. 😦 Tényleg nagyon bántam, mert iszonyúan jó történet, izgalmas, és rengeteg megválaszolatlan kérdés marad benne, amire a a folytatásokban bizonyosan kaptunk volna válaszokat.
Kedvenc idézetek:
Hat hónappal ezelőtt megbeszéltem Cindyvel, hogy egy-egy nyüszítés, esetleg alkalmanként néhány üvöltés, sőt még a valódi farkasvakkantás is a tűréshatáron belül van, de ha valaha is azt látja, hogy a bútorra vizelek, azonnal szerezzen egy puskát, és lőjön le.
Csakhogy nem vezetek. Legalábbis, ebben a városban nem. Lehet, hogy szőrösödöm, agyarasodom és az utóbbi időben vonyítok a Holdra, de az eszem azért még nem ment el.
Forest Gump mamájának mindenre volt egy szép mondása. Sajnos, én soha egyiket sem értettem igazán. Az élet nem egy doboz csokoládé. Az élet inkább olyan, mint egy rágógumi, ami a kedvenc cipőd talpára ragad. Minél inkább szeretnél megszabadulni tőle, annál jobban beleragad.
Összességében a történet:
Írásról, inspirációról, könyvekről 
Vélemény, hozzászólás?