Van az a pont az írásban, amikor már minden a helyére került: a fejezetek elkészültek, a szereplők eljutottak a végső döntéseikhez, már csak az utolsó jelent van hátra, mégis ott állsz, és nem tudod, hogyan kellene pontot tenni a végére. Mi legyen az utolsó mondat?
Van az a pillanat, amikor írás közben minden gyanúsan szimbolizál valamit. A kék függöny hirtelen szomorúságot jelent, a bögrében maradt kávé a magányt, a hallgatás pedig egy egész családi drámát. És egyszer csak azon kapod magad, hogy túl sok mindent pakoltál rá a szövegre.
Valld be: íróként van egy titkos, mások számára talán kicsit furcsa oldalad. Nem arról beszélek, hogy szeretsz hosszasan bámulni a villogó kurzorra, vagy hogy túl sok kávét iszol (az már alap). Hanem azokról a kis szokásokról, trükkökről és rögeszmékről, amiket nem szívesen mesélünk el senkinek, legfeljebb más íróknak, akik ugyanúgy csinálják. Most jöjjön az öt legtipikusabb dolog, amit minden író titokban művel, de soha nem vallaná be egy kívülállónak.
Vannak napok, amikor nem megy az írás. Ott ülök a kávém felett, nyitva a dokumentum, és csak nézem a kurzort, ahogy villog. Ekkor jönnek a filmek. A mozi - ha igazán jó - úgy rángatja elő belőlünk az érzelmeket, mint egy rutinos pszichológus. És az író, aki figyel, tanulhat. Nem is keveset. Az évek során rájöttem, hogy nemcsak inspirációt, hanem konkrét technikákat is elleshetünk a forgatókönyvíróktól, rendezőktől és vágóktól. Íme 5 írói trükk, amit filmekből sajátítottam el, és amelyek az én regényeimet is megváltoztatták. Mindezeket olyan filmekből lestem el, amiket magam is kedvelek és rendszeresen visszanézem őket.
A beat sheet egy olyan írói eszköz, amely segít strukturálni a történetet, biztosítva, hogy az olvasó figyelme végig fennmaradjon, a karakterek fejlődése következetes legyen, és a cselekmény íve kielégítően íveljen a kezdetektől a végkifejletig. Ez különösen hasznos lehet regényírók számára, akik szeretnék elkerülni a középső részek elhúzódását vagy a végkifejlet elsietését.
Van egy pont minden kezdő (és haladó) író életében, amikor elhiszi, hogy az inspirációhoz vezető út a megfelelő gyertyán keresztül vezet. Vagy a tökéletes kávéfőzési arányon, a szomszéd kutyaugatásának ritmusán, esetleg egy bizonyos hangsávon, ami valahol félúton van a melankolikus filmzene és a skandináv jazz között. Vagy lehet, hogy ez csak nálam van így?
A történetmesélés egyik legfontosabb eleme a feszültség. Ez az, ami életben tartja az olvasó figyelmét, és ami miatt nem tudjuk letenni a könyvet. De vajon miért olyan fontos, hogy minden egyes jelenetben jelen legyen a feszültség? Miért nem elég, ha csak a kulcsfontosságú pillanatokban alkalmazzuk? Ebben a cikkben megvizsgáljuk a feszültség szerepét a történetmesélésben, és bemutatok néhány példát híres íróktól, akik mesterei ennek a technikának.
Az írás nem egyszerű hobbi vagy munka, ez egy életforma, egy személyes utazás, amit csak azok érthetnek igazán, akik maguk is képesek voltak papírra vetni egy egész könyvet. Több száz, akár több ezer órát töltünk el egy történettel, karakterekkel, világokkal, miközben folyamatosan küzdünk a saját fejünkben dúló harcokkal is. Ez a cikk nem egy felsorolás sablonos írói problémákról, inkább saját nézőpont, amit csak az érthet meg igazán, aki már átélt ilyesmit.
A cikksorozat folytatásaként, most újabb kliséket hoztam el nektek, amiket jobb elkerülni. A tökéletes főhős A tökéletes főhős az a karakter, aki mindig helyesen cselekszik, kiváló fizikai és szellemi adottságokkal rendelkezik, mindenkit megment, minden helyzetet megold, és akit az univerzum többi szereplője szinte vakon csodál. Ő az erkölcsi iránytű, a hiba nélküli példakép, akinek a... Bővebben →
Az írás világa tele van olyan kifejezésekkel, fordulatokkal és karaktertípusokkal, amelyek az idők során annyira elhasználódtak, hogy elvesztették eredeti erejüket és hatásukat. Ezek a sablonok, vagy más néven klisék, gyakran megkönnyítik az írást, de ugyanakkor unalmassá és kiszámíthatóvá tehetik a történetet. Ebben a cikksorozatban részletesen bemutatom a leggyakoribb írói kliséket, amelyeket érdemes elkerülni, és alternatívákat kínálok helyettük, hogy írásaid frissek és eredetiek maradjanak.
A történetmesélés egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült eleme a „midpoint twist”, azaz a történet közepén bekövetkező fordulat. Ez a kulcspont nem csupán a cselekmény lendületét tartja fenn, hanem mélyebb karakterfejlődést és érzelmi elköteleződést is lehetővé tesz az olvasó számára.
Az utóbbi években a dark romance műfaj szárnyal, és nem véletlenül. Szinte nincs olyan könyvesbolt vagy online platform, ahol ne futnánk bele vérbeli, sötét hangulatú, érzelmileg mély és komplex szerelmi történetekbe.
Egy jó mágiarendszer nem attól működik, hogy mindent lehet benne, hanem attól, hogy világod szabályai mentén következetesen működik. Most megmutatom, mire figyelj, hogy ne csak varázslat legyen a világodban, hanem hogyan legyen következetes és az olvasók számára hiteles és élvezetes.
A karakterek a történetek lelkei. Ez a mondás különösen igaz, ha a regényed vagy novellád főhőse egy jelentős belső átalakuláson megy keresztül. Ez a folyamat a karakterív, vagy angolul character arc. A jó karakterív nem csupán árnyalja a szereplődet, hanem a történet gerincét is adhatja, hiszen gyakran nem az események, hanem a változás viszi előre a cselekményt.
Nem tudom, ki más van még úgy vele, de szerintem, ha az én Google-keresési előzményeimet valaha is alaposan átvizsgálná egy nyomozó, egyből kihívná rám a terrorelhárítást. Komolyan. Mert ki más írja be hajnali egykor a keresőbe, hogy: „Hány perc alatt hal meg valaki ciánmérgezésben?” vagy „Lehet-e DNS-t nyerni egy eldobott cigarettacsikkből?” És a klasszikus kedvencem: „Hogyan lehet eltüntetni egy holttestet, ha nincs más nálam, csak egy hátizsák?
Az írás mestersége nem csupán tehetség kérdése, hanem tudatos gyakorlás, önreflexió és folyamatos tanulás eredménye. Az alábbiakban olyan gyakorlati tanácsokat és tapasztalatokat osztok meg, amelyek segíthetnek abban, hogy jobb íróvá válj.
A legerősebb női karakterek a filmekben és könyvekben sok esetben ikonikus alakokká váltak, nemcsak azért, mert érzelmileg megérintik a nézőt vagy olvasót, hanem mert inspiráló példaképek lehetnek, amikor kidolgozunk egy női karaktert. Az alábbiakban áttekintjük néhány ilyen ikonikus karakter jellemzőit, és azt, hogy miért fontos megvizsgálni a karakterfejlesztés szempontjából.
A flashback (visszatekintés) egy olyan narratív technika, amely során az író visszaviszi az olvasót a múlt egy korábbi eseményéhez, amely jelentőséggel bír a jelen történései szempontjából. A visszatekintés célja, hogy háttérinformációt szolgáltasson a karakterekről, a cselekményről vagy a konfliktusokról, amelyek hatással vannak a történet aktuális pillanataira. Ezen technika használata lehetővé teszi, hogy az olvasók jobban megértsék a karakterek motivációit, traumáit, és személyes történeteiket.
Onnantól kezdve, hogy megtanulunk írni, közölni szeretnénk valamit a világgal. Gondolatainkat, érzéseinket, boldogságunkat, bánatunkat. Az írás nemcsak egy tevékenység, hanem egy mélyreható utazás a saját lelkivilágunkba. Egy olyan kaland, ahol a gondolatok, az érzések és a képzelet szabadon szárnyalhatnak.
A motívumok alkalmazása a regényekben kulcsfontosságú eszköz az írók számára, amellyel mélységet és egységet adhatnak a történethez. A motívumok olyan visszatérő elemek, amelyek szimbolikus jelentőséggel bírnak, és segítenek feltárni a szereplők belső világát, a történet tematikáját vagy a cselekmény irányvonalát.
Marketing szakemberként szívemnek kedves az a téma, amiről ma írni fogok. Engedjétek meg, hogy kicsit szakmázzak, és bár 14 éve dolgozom a médiában, ez az a terület, ami mindig fejlődik, változik. Mert mindig jönnek új lehetőségek, új weboldalak, trendek, közösségi oldalak, és íróként is az énmárka építés folyamatában haladnunk kell a korral.
Mindannyian tudjuk, hogy a leírás nagy szerepet játszik egy történetben, amelyet a narratíva és a párbeszéd egyensúlyára használnak, de van egy másik lényeges eleme is, amely nonverbális eszközökkel segít jobban megismerni karaktereinket.
A regény címének kiválasztása fontos döntés, amely nagy hatással lehet a könyv sikerére. A jó cím figyelemfelkeltő, érdekes és informatív. Segít a potenciális olvasóknak megérteni, hogy miről szól a könyv, és mire számíthatnak.
Nem mondanám, hogy kifejezetten szeretem a háborús, katonás történeteket, de amikor először elkezdtük nézni a férjemmel még 2000-es évek elején Az elit alakulat c. minisorozatot, rögtön valami megmagyarázhatatlan kerített hatalmába. Nem biztos, hogy hallottál már róla, de mindenképpen ajánlom figyelmedbem még akkor is, ha nem szereted az ilyen típusú filmeket. Garantáltan nem fogsz csalódni!
A cikksorozat következő részéhez értünk. Ha még nem olvastad volna, akkor itt megtalálod az előző részeket: Írástechnika – Hogyan legyél jobb író? – 1. Írástechnika – Hogyan legyél jobb író? – 2. 5. Fektess elég időt a karakterek kidolgozásába Mielőtt belevetnéd magad az írásba, van még egy fontos dolog, amit figyelembe kell venned: a karaktereid. Gondoltál már... Bővebben →
A korábbi bejegyzésem folytatását olvashatjátok, amiben elmondom, hogyan is lehetsz jobb író. Ebben a bejegyzésben az írói hangról és annak fejlesztéséről fogsz bővebben olvasni. 4. Fejleszd és finomítsd a hangodat Az egyik fontos dolog, amivel minden nagy regényíró rendelkezik, az a jellegzetes hang. Az írói hangról már írtam korábban egy rövidebb bejegyzést, ezt érdemes elolvasnod... Bővebben →
Sokszor hallottam már másoktól is azt a tanácsot, hogy az írás tanulható, és én hiszek is ebben. Az írás egy olyan készség, ami fejleszthető, hogyha valaki sok munkát tesz bele, akkor igenis idővel egyre jobbá válhat. Ha az írást úgy fogjuk fel, mint egy sportágat, amiben valaki arra törekszik, hogy például érmeket nyerjen, vagy egészen... Bővebben →
Sok szerzőt egyetlen mondatból fel lehet ismerni: William Shakespeare, Jane Austen és Ernest Hemingway, hogy csak néhányat említsünk. Azért ismerjük a műveiket, mert határozott szerzői hangjuk van. Az írás egyik legmeghatározóbb és legszemélyesebb jellemzője a hang, amelyet az író használ a szövegek létrehozásakor. A hang sokkal több, mint a szavak egyszerű sorozata; ez az a titokzatos... Bővebben →
A cím lehet, hogy egy kicsit hatásvadász, de nézzétek el nekem, mert végül is erről lesz szó. Mindig is szerettem volna írni cikket azokról a sorozatokról, amiket szeretek, és próbálom megvizsgálni és körbejárni, hogy miért is működnek, és miért is szeretik emberek milliói annyira. Nem tudom, hogy milyen hosszú életű lesz ez a cikksorozat, amíg... Bővebben →
Chuck Palahniuk a Harcosok klubja, a Cigányút, és a Láthatatlan szörnyek szerzőjét széles körben generációnk egyik legnagyobb hatású írójának tartják. Figyelemre méltó tehetsége abban rejlik, hogy a nyers történetmesélést zökkenőmentesen ötvözi a magával ragadó sztorival. Emlékiratában, a Consider This: Moments in My Life After Which Everything Was Different című memoárjában nemcsak írói pályafutásának sarkalatos pillanatait osztja... Bővebben →
Az írók dolga a történetmesélés. Érzelmek, gondolatok és élmények bonyolult szövevényét szövik, megragadják az olvasóközönség figyelmét és más világokba repítik őket. A történetmesélés területén azonban van egy buktató, amelyre az íróknak ügyelniük kell: ez pedig a mesterkéltség csapdája. Nagyon gyakori, hogy az írók bizonyos dolgokat, amelyekről azt gondolják, hogy a történetükhöz hozzájárulnak, akár a cselekményhez,... Bővebben →
A történetmesélés nagy színházában az epilógus a végső függönyhúzás, az elhúzódó dallam, amely még sokáig visszhangzik a történet befejezése után is. Bontsuk ki ezt az irodalmi elemet, és fedezzük fel jelentőségét. Definíció Az epilógus (vagy utószó) egy könyv vagy színdarab végén található rész, amely a fő történet kiegészítéseként szolgál. A befejezéssel ellentétben, amely összeköti az elvarratlan... Bővebben →
A világ leghíresebb írói közül sokan átvészelték az elutasítás viharait, mielőtt a siker csúcsára emelkedtek volna. Történeteik a kitartásról, és a szakmájukba vetett rendíthetetlen hitről tanúskodnak. Ezek a kitartásról és végül a győzelemről szóló történetek inspirációként szolgálnak a feltörekvő szerzők számára, mivel rávilágítanak arra, hogy az elutasítás gyakran csak egy lépcsőfok a sikerhez vezető úton.... Bővebben →
Az irodalom világában a prológus egyfajta kapu, amely az olvasót a történet szívébe invitálja, mielőtt az hivatalosan elkezdődne. Ez az irodalmi eszköz, amely a könyv elején található, sokrétű szerepet tölt be: megteremti a hangulatot, megalapozza a konfliktust és döntő fontosságú kontextust biztosít. De mi is pontosan az a prológus, és hogyan lehet elsajátítani a lenyűgöző prológus... Bővebben →
Hála az internetnek, íróként rengeteg eszköz, applikáció, weboldal áll rendelkezésünkre, amik segíthetnek az írás során, növelik a hatékonyságot, és úgy általában véve ösztönöznek az írásra. Az évek során számos új eszközt, szoftvert, alkalmazást és weboldalt próbáltam ki és építettem bele a munkafolyamatomba, amelyek nélkülözhetetlen társaimmá váltak a kreatív utamon. Íme egy lista, amely a tiédet... Bővebben →
Ha író vagy, akkor biztosan tapasztaltál olyan időszakokat, amikor nem úgy megy az írás, ahogy szeretnéd. Jó hír, nem vagy egyedül! Az írói blokk egy olyan átmeneti állapot, amit sokan átélnek. Ez egy olyan pszichés szakasz, amikor az író kihívásnak vagy lehetetlennek találja, hogy új ötleteket vessen a papírra, egyedi tartalmat hozzon létre, vagy haladjon a projektjeivel,... Bővebben →
Sziasztok, egy ideje nem voltam itt aktív, de nem állt meg az élet. 🙂 Ha szeretnétek "naprakészebb" infókat tőlem, rólam, az írásaimról, akkor kövessetek kérlek Instán, Molyon és Facebookon, ahol aktívabb vagyok: https://www.instagram.com/cassy.blacksmith/ https://www.facebook.com/cassyblacksmith https://moly.hu/tagok/cassyblacksmith A héten készült velem egy interjú a Magyar Szerzők Könyvei blogra, amit itt tudtok elolvasni: https://www.hungarybooks.hu/2022/08/ismerjuk-meg-kozelebbrol-szerzoket.html Az augusztus vége most... Bővebben →
Ez az első személyű megbízhatatlan narrátor a 19. század végétől (1890-es évek) a 20. századig tartó modernista korszakban vált népszerűvé. Egy befolyásos ír modernista író, James Joyce alkalmazta ezt a technikát néhány korai novellájában. Pályafutása későbbi szakaszában más amerikai modernista írókkal, például Gertrude Steinnel, William Faulknerrel és Ralph Ellisonnal együtt továbbfejlesztette a technikát. Bármely történet... Bővebben →
Számos irodalmi eszközt használhatsz arra, hogy konfliktust és feszültséget adj regényedhez. Kevés olyan eszköz van azonban, amely az olvasót nehezebb munkára készteti, mint a megbízhatatlan elbeszélő, amely - nevéhez hűen - lehetővé teszi a mesélő számára, hogy az olvasót jól megdolgoztassa, miközben kiderítheti, mi igaz, mi nem, és miért érzi magát becsapva. A megbízhatatlan narrátor... Bővebben →
Kétségtelen, hogy a helyszín minden írás alapvető pillére. Egy jól kidolgozott környezet rengeteget javíthat egy történet minőségén, míg egy rosszul kidolgozott helyszín azonnal elveszíti az olvasókat. De hiába vagyunk tudatában annak, hogy fontos a jó helyszín, nem könnyű megírni, különösen akkor nem, ha egy olyan helyet próbálsz leírni, ahol még sosem jártál, vagy ha egy... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
Írásról, inspirációról, könyvekről 