A befejezésekről sokszor úgy beszélünk, mintha azoknak mindenképpen rendbe kellene tenniük a történetet. Mintha a vég dolga az lenne, hogy elsimítsa a feszültséget, lezárja a szálakat, és megnyugtassa az olvasót: végül minden a helyére került. Csakhogy az igazán emlékezetes regények nem ezt csinálják. A legerősebb befejezések nem megnyugtatnak, hanem pont hogy ekkor nem hagynak nyugodni.